Idén és jövőre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nő várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban - mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján.

Varga Mihály hozzátette, a tavalyi év 2 százalékos növekedéssel "érdekes év" volt, amikor az uniós támogatási időszakok között váltás zajlott, az ipar lényegében stagnált, az építőipar 15 százalékkal esett vissza, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor húzta a növekedést. A miniszter szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes legalább 2 százalékos növekedésre.

Megjegyezte, egyre jobb az ország külső megítélése, és felidézte, hogy tavaly mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot.

Kép letöltéseFotó: NGM

Varga Mihály az Eurostat és az Európai Bizottság adataira hivatkozva elmondta,

a magyar gazdaság potenciális növekedése már a cseh gazdaságét jellemző fázisban van és 2020-ig lényegesen meg fogja haladni legfontosabb versenytársaiét, Ausztriáét és Csehországét.

Kiemelte, a tavaly novemberben megkötött 6 évre szóló béremelési megállapodás és az adócsökkentés teremti meg a következő 6 év versenyképességének alapját. A tárca a következő években vásárlóerő paritáson mérve folyamatos, tartós felzárkózással számol - jelentette ki. A tárcavezető szerint az idén a tavalyi 7,3 százalékosnál nagyobb reálbér-növekedés is elképzelhető.

Kép letöltéseFotó: NGM

Varga Mihály szerint munkaerőpiaci fordulat érezhető,

a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék, nincs olyan ágazat, ahol munkaerő túlkínálat lenne a piacon.

A miniszter úgy vélte, tovább kell gondolni a részmunkaidős foglalkoztatást, a női foglalkoztatást, amiben még van munkaerő-tartalék, és arra is lehetőséget lát, hogy a nyugdíjasok alacsony vagy minimális teherrel, további kedvezményekkel vegyenek részt a foglalkoztatásban.

Elmondta, szeretnének egy képzési reformot, és folytatják a kamarával a szakképzési rendszer további átalakítását. Azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő fiatalok döntő többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendő munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.

(MTI)