A kormány a brüsszeli döntés ellenére sem kér el visszamenőlegesen semmilyen közterhet az eddig reklámadó-mentességben részesült kisvállalkozóktól. A nemzetgazdasági tárca ma nyújtotta be reklámadó-törvény módosító javaslatát.

Az Európai Bizottság 2016. november 4-ei határozata szerint a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól. Tekintettel az adófizetők érdekére, a jogbiztonságra, valamint a brüsszeli döntés kötelező végrehajtására, a Nemzetgazdasági Minisztérium a reklámadó módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek.

Amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, az érintettek a már megfizetett reklámadót az adó-visszatérítés szabályai szerint kérhetik vissza. Emellett a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót sem kell megfizetni.

A brüsszeli testület kifogásolta a sávosan progresszív mértékrendszerű adóztatást és ennek keretén belül azt is, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot - az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt -,  nem kell reklámadót fizetni.  A Bizottság rosszallása ellenére a törvényjavaslat legfőbb célja az, hogy az alacsony (100 millió forintnál kevesebb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetniük. Ezért amennyiben a parlament megszavazza, a 100 millió forintos reklámadóalap mentes lenne az adó alól. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe.

További kedvező változás, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles. A reklámadó mértéke is változik júniustól, 9 százalék lesz.

A kormány tehát továbbra is kiáll azon az innovatív magyar kezdeményezés mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó.

(NGM)