A közép-kelet-európai régió növekedése továbbra is magasan az Európai Unió átlaga felett alakul, ezért fontos szerepet játszik a kontinens gazdaságának erősítésében. A költségvetési egyensúly megőrzése kiemelt szempont, ezért a klímacélokat úgy kell meghatározni, hogy azok finanszírozása hosszú távon fenntartható legyen.

Az uniós pénzügyminiszterek helsinki tanácskozásukon áttekintették az EU jelenlegi gazdasági helyzetét – tájékoztatott Varga Mihály megjegyezve, hogy az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint a korábbi évekhez képest az unió gazdasági növekedése alacsonyabb szinten alakulhat. Mint mondta, a közép-kelet-európai térség és benne Magyarország a várakozások szerint továbbra is az unió leggyorsabban növekvő területe lesz.

Az informális Ecofin-ülés egyik kiemelt témája volt az is, hogy a pénzügyminiszterek milyen szerepet játszhatnak a klímaváltozás elleni fellépésben – mondta el a tárcavezető, aki a tanácskozáson kifejtette, hogy az adó- és pénzügypolitika, illetve költségvetés-tervezési eszközök is tudják támogatni a klímabarát intézkedéseket. Ezek azonban nem háríthatnak aránytalan terhet sem az európai, sem egy-egy nemzeti iparágra, régiókra és a polgárokra, illetve nem okozhatnak érzékelhető versenyhátrányt más gazdaságokkal szemben.

A finn elnökség az úgynevezett „hibrid fenyegetések” kérdéskörét kiemelt témaként kezeli, ezért a pénzügyminiszterek megvitatták a Bruegel brüsszeli kutatóintézet háttéranyagát, amely a kihívásokat és ezzel összefüggésben a pénzügyi infrastruktúra ellenálló-képességét mérte fel. A „hibrid fenyegetés” a kibertámadásoknál jóval szélesebb kört ölel fel, lehet bármi, a félretájékoztatástól a konkrét fizikai infrastruktúrát veszélyeztető akciókig. Varga Mihály kifejtette: a dokumentumokban foglaltakkal egyetértünk, az együttműködés és információcsere fokozása az incidensekre való előzetes felkészülés és az esetleges súlyos események gyors elhárítása és kezelése érdekében elengedhetetlen.

(Pénzügyminisztérium)