Megállapodást kötött a kormány és a Magyar Bankszövetség, az egyezmény szerint a kabinet javasolja az Országgyűlésnek, hogy még az idén forintosítsák a fennálló deviza alapú nem-jelzálog fogyasztói hiteleket.
A deviza alapú hitelek jelentős kockázatot jelentettek a gazdaság, a lakosság és a pénzügyi szektor szereplői számára egyaránt. A magyar kormány 2010-től több lépésben segített a bajba került devizahiteleseknek.
A Kúria 2014. júniusi döntése után az Országgyűlés rendezte a lakáshitelesek helyzetét. A pénzügyi intézményeknek 2015. március-április folyamán kellett elszámolniuk a deviza alapú hitellel rendelkező adósokkal az árfolyamrés és a tisztességtelen kamatemelés miatti túlfizetések visszatérítéséről. A 2014 novemberében elfogadott forintosítást szabályozó törvény biztosította mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelek forintosítását. Közel félmillió adós hitelét váltották át a bankok 2015. február 1-jén.
A deviza jelzáloghitelek forintosítása után a kormány megoldást keresett a fennmaradt deviza alapú gépjármű és személyi hitelek forintosítására is. Ezek állománya (nagyságrendileg 300 milliárd forint) lényegesen alacsonyabb, mint a jelzáloghitelek állománya volt, viszont egyrészt a 200 ezret meghaladó szerződésszámra tekintettel a háztartások jelentős része érintett, másrészt jelentős a fertőzési kockázat a gépjárműhitelesek egyéb hitelei miatt. Mintegy 30 ezer olyan deviza gépjárműhiteles adós van, aki jelzáloghitellel is rendelkezik. A svájci frank 2015. januári felértékelődése a megmaradt devizahiteles adósok terheit számottevően megemelte, miközben a 2008 és 2011 vége is rámutatott arra, hogy a svájci frank potenciálisan jelentősen erősödhet. Ezért a még fennálló devizahitel állomány további veszélyt jelentett volna a pénzügyi stabilitásra.
A kormány augusztus 19-én megállapodott a Magyar Bankszövetséggel a deviza alapú autó- és fogyasztási hitelek forintosításáról. A kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amiben javasolja, hogy a forintosításra az augusztus 19-én érvényes piaci árfolyamon kerüljön sor. A megállapodásban rögzítették azt is, hogy a jelzáloghiteleknél novemberben alkalmazott és a mai árfolyam közötti különbség okozta terhet fele-fele arányban a bankok és az állam átvállalja az ügyfelektől. Svájci frank alapú hitel esetén ez közel 31 forint tartozáskönnyebbséget jelent frankonként az adósoknak. Az ügyfeleknek eddig visszaadott 1000 milliárd forinton felül ez további 31 milliárd forint jóváírását jelenti.
A megállapodás része a fogyasztói deviza és deviza alapú nem-jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek, ideértve a lízinget is. A forintosítás nem terjed ki a deviza értékpapír-fedezetű hitelekre, a deviza hitelkártyákra és a deviza folyószámlahitelekre.
Decembertől a pénzintézetek postázzák minden ügyfelüknek a forintosításról szóló ajánlatukat. Amennyiben 30 napon belül az ügyfél nem jelzi a hitelnyújtónak, hogy nem kíván élni a forintosítással, akkor életbe lép a szerződésmódosítás.
A mostani megegyezés tekintettel van az EBRD-megállapodásra is, amelyben a kormány vállalta, hogy egyoldalúan nem fog terhet róni a bankszektorra.
A sajtótájékoztató vágatlan verziója letölthető a Sajtószobában.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
