Magyarország érdeke, hogy az Egyesült Királyság rendezett és szabályozott keretek között lépjen ki az Európai Unióból, ugyanakkor a megállapodás nélküli forgatókönyvre is fel kell készülni – hangsúlyozta Varga Mihály az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) kibővített tanácskozásán Helsinkiben.

A tárcavezető kiemelte: a brexit következtében szükségessé váló hazai jogszabály-módosításokat és szakpolitikai intézkedéseket a kormány már előkészítette.

Az október 17-18-i állam- és kormányfői tanácskozás fő kérdése a brexit lesz, amelynek középpontjában – a brit belpolitikai fejlemények tükrében – újabb meghosszabbítás, illetve a rendezetlen kilépésre való felkészülés áll majd – tájékoztatott Varga Mihály. Megjegyezte: az uniós csúcsig a kilépési megállapodás újratárgyalására nincs érdemben sem mód, se igény az EU részéről. A rendezetlen kilépésre való uniós felkészülés keretében 2018-2019-ben összesen 19 jogalkotási aktust fogadtak el Brüsszelben, amelyek közös jellemzője, hogy átmenetiek és a legjelentősebb negatív hatások egyoldalú mérséklést szolgálják csupán – emlékeztetett a miniszter. Hozzátette: az elmúlt években elért eredményeink azt is jelentik, hogy a magyar gazdaság a külső körülmények változásaival szemben is jóval ellenállóbb, ezért a lehetséges rendezetlen brit kilépés sem okozhat jelentős visszaesést.

Az értekezleten folytatódott az eurózóna-költségvetés fennmaradt kérdéseiről szóló vita – mondta Varga Mihály megemlítve, hogy a források elosztásának kérdése továbbra is megosztja a tagállamokat. Hazánk továbbra is kitart amellett, hogy a módszertan kialakítása során nemcsak a népességi adatokat, hanem egy-egy ország relatív fejlettségi szintjét is figyelembe kell venni – húzta alá a magyar tárcavezető kiemelve, hogy az arányos és igazságos finanszírozási elvek érvényesülése érdekében a számításokba az egy főre jutó GDP-adatokat is be kell vonni.

(Pénzügyminisztérium)