Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az idei év várható költségvetési hiányáról és az adósság várható szintjéről tájékoztatta a frakciók gazdasági képviselőit a Parlamentben.
A költségvetési folyamatok kedvezően alakultak, az egyenleget jelentősen befolyásolja a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevétel, ezért az éves uniós módszertan szerinti hiány a GDP 2,9 százalékánál is kedvezőbb lehet.
A Kormány az idei évre várt 3,2 százalékos növekedés, csökkenő adósságráta és 2,9 százalékos hiány után, 2015-re - konzervatív becsléssel - 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti, 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol.
Sikeres volt az adósságkezelési eszközök alkalmazása, és a költségvetési folyamatok is kedvezőbben alakultak a vártnál, ennek megfelelően az Alaptörvényben foglalt adósságcsökkentés minden kétséget kizáróan teljesíthető. Az idei évre tervezett adósságkezelés - devizakötvény-visszavásárlás, önkormányzatoktól átvállalt hitelek előtörlesztése, csökkentett forintkibocsátás - sikeres volt.
Éppen ezért az már bizonyos, hogy az Alaptörvényben foglalt adósságcsökkentés minden kétséget kizáróan teljesíthető lesz. Az európai uniós módszertan szerinti ún. maastrichti rátát az államháztartási egyenlegen és a gazdasági növekedésen túl a forint árfolyamának mozgása is érdemben befolyásolja, mely az utóbbi napokban - főként az Oroszországgal kapcsolatos események hatására - igen hektikus volt.
Az államadósság csökkentése érdekében a kormány számos intézkedést hozott az elmúlt időszakban: a költségvetés hiányát 2011 óta 3 százalék alatt tartja, a stabilitásorientált gazdaságpolitika következtében sikerült csökkenteni az adósságfinanszírozási költségeket.
Az intézkedések megkérdőjelezhetetlen eredménye, hogy Magyarországgal szemben 2013 júniusában megszűnt az uniós túlzottdeficit-eljárás, az adósságráta pedig 2010. év vége (80,9%) és 2013. év vége (77,3%) között 3,6 százalékponttal csökkent. Ebben az időszakban az EU 28 tagországa közül Magyarországon kívül mindössze kettő tagállam volt képes csökkenteni az adósságrátáját.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
