A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara jubileumi, 25. konjunktúrajelentése is azt mutatja, hogy 2018. kiemelkedően eredményes éve volt a magyar gazdaságnak – emelte ki Varga Mihály az elemzés ismertetésekor.
A pénzügyminiszter hozzátette: a felmérésben közölt vállalatvezetői vélemények is megerősítik, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően komoly előrelépés történt az adózás, a munkaerőpiaci szabályozás és a közigazgatási rendszer hatékonysága területén.
Azon az úton, amelyet Magyarország az elmúlt évtizedekben bejárt, fontos útitársak voltak az itt működő német vállalatok, amelyek tapasztalataik megosztásával és az általuk támasztott követelményekkel is hozzájárultak a magyar gazdaság fejlődéséhez – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: Németország a legnagyobb tőkebefektető és foglalkoztató Magyarországon, több mint két és félezer német vállalat mintegy kétszázezer embernek ad munkát.
A tárcavezető ismertette: a jelentésből kitűnik, hogy a vállalatok a növekedést támogató tényezőként értékelik a szigorú és fegyelmezett költségvetési politikát, amelynek köszönhetően az államháztartás hiánya már hetedik éve a GDP 3 százaléka alatt van és évről-évre csökken az államadósság. A gazdaságpolitikával való elégedettség 2019-ben újabb csúcsot ért el, 10-ből 8 indikátor javulást mutat.
Az előrelépés mértéke az adózás terén a leglátványosabb: 2009-ben, a pénzügyi válság idején még a cégek 80 százaléka volt elégedetlen az adóterheléssel és az adóigazgatási eljárásokkal, 2019-ben viszont már mindkét területen nagyobb az elégedett válaszok aránya. A magyar gazdaság megfelelő környezetet kínál a német vállalkozásoknak, ezt jól mutatja hazánk iránti elkötelezettségük is: a megkérdezettek 82 százaléka ma is Magyarországon valósítaná meg beruházását.
A világgazdaság növekedésének lassulására vonatkozó vállalatvezetői vélemények is megerősítik, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács által kidolgozott és már a magyar kormány jóváhagyását bíró „Program a Versenyképesebb Magyarországért” megfelelően azonosította azokat a területeket, ahol tovább kell lépnünk – hívta fel a figyelmet a tárcavezető megemlítve többek között a vállalati környezet javítását, a K+F-rendszer fejlesztését és a munkavállalók képzettségének növelését.
(Pénzügyminisztérium)
