A II. világháború után a Magyarországról elűzött németek magukkal vitték magyarságukat is, mindhalálig kettős identitásúak maradtak, és, amikor már lehetőségük adódott rá, ápolták kapcsolataikat az óhazával – hangsúlyozta Varga Mihály a magyarországi németek kitelepítésének emléknapja alkalmából a békásmegyer-ófalui Szent József-templomnál tartott megemlékezésen.
Mint fogalmazott: kivívott szuverenitásunk és nemzeti önrendelkezésünk megőrzése biztosíthatja, hogy hasonló, emberek és családok sorsát megnyomorító tettek ne következzenek be.
A III. kerületi önkormányzat, a Német Önkormányzat és a Braunhaxler Egyesület által szervezett eseményen Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője, pénzügyminiszter hangsúlyozta: otthonuk erőszakos elvesztése elvehette volna a magyarországi németségnek a Magyarországban való hitét is, de az erősebbnek bizonyult, mint az a politikai hatalom, amely ezt a szégyenletes döntést meghozta.
Varga Mihály arra is felhívta a figyelmet, hogy Kelet-Európában 1945 után összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen hazáját elhagyni, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített magyar-német volt. Békásmegyerről 2281 főt, 575 családot űztek el – mondta a politikus.
Az Országgyűlés 2012. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az országgyűlés határozat egyik kezdeményezője Bús Balázs III. kerületi polgármester volt – emelte ki köszönetét is kifejezve Varga Mihály.
(Pénzügyminisztérium)
