A Standard and Poor’s tegnapi felminősítése ma már a kétkedőket is meggyőzheti arról, hogy Magyarország sikeres gazdasági fordulatot hajtott végre – jelentette ki Varga Mihály az 54. Közgazdász Vándorgyűlés zárónapján tartott előadásában Kecskeméten.
A nemzetgazdasági miniszter a hazai gazdaságpolitikai kihívásokat elemezve kifejtette, a megkérdőjelezhetetlen eredmények ellenére még számos megoldandó feladat vár a döntéshozókra.
Ahhoz, hogy a növekedés tartósan 3-4 százalékos maradjon, további lépések szükségesek – hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: a hatékony gazdaságpolitika számos területen hozott jelentős fordulatot, de újabb kihívásokkal kell szembenéznie a kormánynak.
A kabinet a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatok támogatásával, a kutatásfejlesztési források jelentős növelésével, valamint a -- költségvetés teherbíró képességéhez igazítva – beruházások támogatásával a növekedés motorjait igyekszik magasabb fokozatra kapcsolni. Mint fogalmazott: a unió átlagától elmaradó termelékenység komoly gátja a bővülésnek. A kis- és középvállalkozások támogatása is fontos feladat, újabb javaslatok készülnek, amelyek ennek a szektornak a bővítését segítené elő.
Varga Mihály szerint a foglalkoztatottságban elért eredmények – 2010 óta közel 12 százalékról 5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta – mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a területi egyenlőtlenségeket. Az ország nyugati részein szinte eltűnt a munkanélküliség, míg a keleti régiókban még mindig 8 százalék fölötti az arány. A kormány bérlakás-programmal, utazási kedvezmények biztosításával és a lakhatás támogatásával igyekszik a munkavállalói mobilitást erősíteni.
A munkanélküliség mellett egyre égetőbb jelenség a bizonyos ágazatokat sújtó munkaerőhiány – jelezte Varga Mihály, aki a szakképzés sikeres, a gazdaság igényeihez igazított átalakítását az egyik legfontosabb feladatnak nevezte. Ezért is tartja fontos lépésnek, hogy a szakképzés idén szeptembertől a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt folyik. A miniszter elmondta: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve kamarai garanciarendszer kidolgozásán dolgoznak, illetve a nappali iskolai oktatás felső életkori korhatárát 25 évre növelték, és minden iskolatípus érettségit adó képzéssé vált, hiányszakmák tanulása esetén pedig akár ötvenezer forint ösztöndíjban is részesülhetnek a tanulók. Hozzátette: a szakképzési rendszer fejlesztésre és felnőttképzésre mintegy 156 milliárd forint uniós támogatást fordítanak 2020-ig.
Varga Mihály előadásában a gazdaságpolitikai kihívások között említette, hogy az átlagbér jóval az uniós átlag alatt van, de az utóbbi évek intézkedéseinek köszönhetően a régiós átlaghoz sikerült felzárkózni, a nettó átlagkeresetek 2010 óta 22,3 százalékkal nőttek. A kormány a munkát terhelő adók további csökkentésével idézhet elő pozitív változást, de a miniszter szerint a tartós munkaerőhiány ki fogja kényszeríteni, hogy a vállalkozások magasabb bért fizessenek különösen magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatokban.
Nagy-Britannia unióból való kiválását is az elkövetkező időszak kihívásai között említette, véleménye szerint hazánknak továbbra is azon kell dolgozni, hogy Európa gazdasági együttműködése javuljon.
Varga Mihály elismerte, hogy régiós összevetésben továbbra is magas az államadósság, ugyanakkor az utóbbi öt évben jelentősen csökkent a mutató. Ez annak köszönhető, hogy az államháztartási deficitet úgy sikerült három százalék alatt tartani, hogy közben a növekedés lendületét is megőrizte a gazdaság. Ezt az eredményt ismerte el a Standard and Poor’s tegnapi nyilvánosságra hozott felminősítése is, ami a miniszter szerint azért is fontos, mert a döntéssel kedvezőbb befektetési helyzet nyílik meg Magyarország számára. E siker mögött sok ember munkája van, amiért köszönettel tartozunk – tette hozzá Varga Mihály.
(NGM)
