Az Európai Bizottság közzétette Magyarországról szóló 2017. évi országjelentését, amelyben elismerően írnak az adósságcsökkentésről, a gazdasági növekedésről, a munkahelyteremtésről és a közelmúlt kormányzati intézkedéseit is pozitívan értékelik. A jelentésben foglaltak is azt mutatják, hogy Magyarország erősödik, és a gazdaság teljesítményét már a nemzetközi szervezetek is elismerik.
Az Európai Bizottság jelentése elismeri, hogy a tartós és egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetű GDP-növekedés mellett a magyar gazdaság külső- és belső egyensúlyi pozíciója számottevően javult, eladósodottsági és sérülékenységi szintje egyaránt jelentősen csökkent. A kormány fegyelmezett költségvetési politikájának köszönhetően a hiány jóval a GDP 3 százaléka alatt marad. Az alacsony hiány és a javuló növekedés következtében a GDP-arányos államadósság pályája továbbra is csökkenő, 2018-ra a GDP 71 százalékára mérséklődhet a ráta. A javuló versenyképességnek és exportteljesítménynek is köszönhetően a külkereskedelemi- és a folyó fizetési mérleg is jelentős aktívumot mutat.
Az országjelentésben fontos helyet kap, hogy a 2016 novemberében megkötött bérmegállapodás keretében a több lépcsőben megvalósuló minimálbér- és szakmai bérminimum-emelés, és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói járulékcsökkentés az elkövetkező években nagymértékben erősíti a gazdasági növekedést, mérsékli az adóterhelést, továbbá hozzájárul a termelékenység növekedéséhez. Az elmúlt időszakban bevezetett adóintézkedések következtében jelentősen javult az adóbeszedés hatékonysága és csökkent az adóelkerülés mértéke (pl. online pénztárgépek összekötése az adóhatósággal). Ezen intézkedések mellett a társasági adókulcs egységesen 9 százalékra történő csökkentése tovább javítja az ország versenyképességét.
A pénzügyi rendszert illetően a dokumentum a korábbi kritikus hangvételű megállapítások helyett ezúttal elismeri, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedései számottevően hozzájárultak ahhoz, hogy 2016-ban mind a lakossági-, mind a vállalati hitelezés beindult. A bankok finanszírozási- és tőkehelyzete erős, a devizahitelek forintosításával pedig a kormány kiiktatta a bankrendszer legjelentősebb sérülékenységi forrását.
A bizottsági értékelés pozitívan szól arról, hogy a munkaerő-piaci helyzet jelentősen javult. Nemcsak a munkanélküliek száma, hanem a tartós és az ifjúsági munkanélküliség is csökkent. Az aktivitási ráta, a foglalkoztatási ráta és a munkaerő-kínálat jelentősen nőtt, a munkahelyteremtés pedig elsősorban a versenyszférában valósult meg. Megjelenik a jelentésben az elmúlt években végrehajtott számos, az adóék csökkentésére irányuló intézkedés, a nemek közötti foglalkoztatási különbségeket csökkentő lépés, továbbá a munkaerő mobilitását javító rendelkezés is (utazási költségtérítés).
Az Európai Bizottság ezúttal részletesen szólt a közmunkaprogram eredményeiről is. A közfoglalkoztatottak száma csökkenésnek indult, ami tükrözi a javuló munkaerő-piaci folyamatokat. A Bizottság üdvözölte, hogy a kormány nem tervezi a rendszer bővítését és intézkedéseket fogadott el, hogy javítsa az átmenetet az elsődleges munkaerőpiacra. A jelentés megállapításai között szerepel az is, hogy tovább csökkent a szegénység a gyermekek és a romák között.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)