A korábbi előrejelzésén jelentősen módosítva, idén 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság téli gazdasági elemzésében. Novemberben még csak 2,6 százalékot jeleztek előre; a korrekció is mutatja, hogy a tavaly év végén kötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően gyorsulhat a magyar gazdaság.

A Bizottság prognózisa így már közelít a Nemzetgazdasági Minisztérium decemberi makrogazdasági és költségvetési kitekintésében közzétett várakozásaihoz. A tárca 2017-ben 4,1 százalékos, 2018-ra 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt.

A kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodás 2017-ben és 2018-ban minimálbér- és garantált bérminimum emelést, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek jelentős csökkentését, a társasági adókulcs egyszámjegyűvé tételét, továbbá a 2018-at követő években a reálbér-növekedéstől függő további munkáltatói adómérséklést tesz lehetővé.

A jelentős adócsökkentések és béremelések eredményeként hat év alatt 40 százalékkal növekedhetnek a reálkeresetek Magyarországon, amely az életszínvonal további emelkedését jelentheti. A bérmegállapodással elkezdődik a felzárkózás az uniós bérekhez, a munkáltatói adóterhek csökkentésével pedig hat év alatt a vállalkozókat terhelő adók szintje a régiós versenytárs országok szintjére mérséklődik. Az alacsony adókulcs egyértelműen versenyelőnyt és komoly vonzerőt jelenthet a vállalatcsoportok beruházási döntései során, a gazdaságélénkítő hatás mellett a gazdaság fehérítését is segíteni fogja. A megállapodás érdemben befolyásolja a következő években várható makrogazdasági folyamatokat, magasabb növekedési pályára állítva a magyar gazdaságot. Ezt a várakozást támasztotta alá az Európai Bizottság friss előrejelzése, az idei 3,5 százalékos növekedés után 2018-ban 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a szervezet szerint. Az elemzés kitér arra is, hogy a magyar gazdaság ezzel jelentősen a 28 tagállam és az eurózóna átlaga felett fog bővülni, így folytatódik Magyarország felzárkózása.

A növekedést a stabilitás megőrzése mellett sikerül tovább folytatni a Bizottság szerint, a magyar költségvetési hiánya idén 2,4, jövőre 2,5 százalék, azaz végig a 3 százalékos határ alatt marad. Az erősödő gazdasági növekedésnek és az alacsony költségvetési hiánynak köszönhetően csökkenő adósságrátával számol a Bizottság, 2018 végére 71,2 százalék lehet a mutató várakozásuk szerint.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)