A parlamenti tárgyalás lezárása után változatlanok a 2019-es büdzsé alapjai: a középpontban továbbra is Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése áll – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés zárószavazását követő sajtótájékoztatón. Az Országgyűlés 128 igen mellett 56 nem szavazattal, 69,6%-os többséggel fogadta el a 2019-es költségvetést.
A tavaszi költségvetési tervezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Továbbra is a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget erősíti, hogy a családok, a vállalkozások, valamint minden érintett fél évvel korábban láthatja a következő évre tervezett intézkedéseket és azok hatásait – ismertette Varga Mihály. Hozzátette: a 2019-es költségvetés ismét megteremi a lehetőségét annak, hogy mindenki évről-évre léphessen egyet előre.
A kormány 2019-ben 4,1%-os gazdasági növekedéssel, valamint 1,8%-os GDP-arányos hiánnyal és 2,7%-os inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett. Az állam működése tekintetében jövőre is megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány. A növekedést elősegítő beruházási programokra 4000 milliárd forint jut 2019-ben – emelte ki a miniszter. Rámutatott: a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de vannak válságra utaló jelek, ezért a tartalékok összege a másfélszeresére emelkedik. A családok támogatására fordított a pluszkiadások – az adókedvezményekkel együtt – elérik a 2000 milliárd forintot, míg az otthonteremtési programra az ideinél is lényegesen több, 242 milliárd forint jut – mutatott rá Varga Mihály. Jövőre marad az Európában egyik legalacsonyabb, 15%-os személyi jövedelemadó, valamint a 9%-os társasági adó, miközben folytatódnak az adócsökkentések: újabb két százalékponttal 19,5%-ról 17,5%-ra mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó, ami több mint 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban. Minden szakpolitikai terület több forrásból gazdálkodhat a következő évben, ezen belül érdemes kiemelni az egészségügyet és az oktatást, ahol az államháztartás egészét tekintve 505 milliárddal, illetve 606 milliárd forinttal jut több forrás 2010-hez képest. A közbiztonság megerősítésére és a honvédelemre 156 milliárd forinttal lesz több, mint idén.
Az ellenzéki frakciók által benyújtott 810 egyéni módosító javaslatot nem lehetett támogatni, mivel azok többsége – a forrásbiztosítás tekintetében – az ország biztonsága érdekében képzett tartalékok megszüntetésére, illetve jelentős csökkentésére irányult. Azonban közel félszáz olyan indítvány befogadására nyílt lehetőség, melyek az egyenleg tekintetében nullszaldósak, így nem veszélyeztetik sem a tervezett tartalékok mértékét, sem pedig az államháztartás jövő évi egyensúlyát. A büdzséről pedig – minden jogszabályi garanciát betartva – a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását követően szavazhatott az Országgyűlés – hangsúlyozta Varga Mihály.
(Pénzügyminisztérium)
