A magyar gazdaság a magyar emberek és vállalkozások munkája, valamint a megfelelő gazdaságpolitika révén minden eddiginél jobban teljesít a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése és a bérek emelése terén is.
Ezeket az eredményeket azonban meg kell védeni, ugyanis mind az eurózóna, mind a világgazdaság növekedési kilátásait tekintve a lassulás jelei mutatkoznak. A kormány által elfogadott Gazdaságvédelmi Akcióterv célja, hogy az elmúlt években elért eredményeket megvédjük, és a magyar gazdaság teljesítménye hosszú távon is legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot.
1. A szociális hozzájárulási adó 2%-pontos csökkentése
2010 óta mintegy 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a kormány pedig folytatni kívánja a munkahelyteremtést. Ezzel összhangban tovább csökkennek a munkát terhelő adók is: a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jével 19,5%-ról 17,5-ra csökken. A 2% pontos csökkentés 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban pedig további 156 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.
2. A kisvállalati adó (KIVA) 1%-pontos csökkentése
A kisvállalkozásokat segítő lépésként 2020. január 1-től 13%-ról 12%-ra csökken a kisvállalati adó, a KIVA mértéke. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, és 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
3. Adók összevonása és megszüntetése
A kormány célja az adócsökkentések mellett az adórendszer egyszerűsítése is. Az elmúlt években a kormány kedvezményes adózási formákat (KATA és KIVA) vezetett be a kisvállalkozásoknak. Mivel ezek az új adónemek kedvezőbb megoldást jelentenek, az egyszerűsített vállalkozói adó iránti igény jelentősen lecsökkent, ezért a kormány kezdeményezi az EVA kivezetését. Az akcióterv keretében az adórendszer töredezettsége is csökkenni fog, a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék helyett a jövő évtől egységes járulék jelenik meg az adórendszerben.
4. Adóelőleg-feltöltés eltörlése
A cégek adminisztratív terheinek csökkentése, likviditási helyzetének javítása érdekében a kormány megszünteti a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásokra vonatkozó társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozásnak december 20. helyett elég a májusi adóbevallásával együtt rendeznie az adó befizetését. Ez jelentősen segíti majd a vállalkozások működését, ugyanis az előző évi adó összegét még öt hónapig tudják használni egyebek mellett munkahelyteremtésre, fejlesztésekre.
5. Reklámadó felfüggesztése
A reklámadó 2020. január 1-től 2022. december 31-ig tartó felfüggesztése jelentősen segíti a piac további bővülését.
6. Idegenforgalom: a szálláshely áfájának csökkentése
A magyar gazdaság egyik kiemelt szektora a turizmus, ezért a kormány tovább kívánja erősíteni az ágazatot. A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében ezért a kormány kezdeményezi, hogy jövő évtől a szálláshelyi szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcsa 18%-ról 5%-ra csökkenjen. Egyúttal javaslatot tesz, hogy a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás terjedjen ki erre a körre is, amelynek révén további fejlesztések finanszírozhatók az ágazatban.
7. Áfa-visszatérítés a kistelepüléseken építkezők részére 5 millió forintig
A kormány 2020. január 1-jét követően adó-visszatérítési támogatást biztosít 5 millió forint összeghatárig a kistelepüléseken az új lakóingatlant építők, illetve a használt lakóingatlant bővítők, felújítók részére. Az intézkedés amellett, hogy az építőipar további bővülését segíti elő, hozzájárul a lakásállomány megújulásához, a kistelepülések népességmegtartó erejének növeléséhez is.
8. Munkásszállások kialakításának támogatása vállalakozások részére is
A magyar gazdaság érdeke, hogy a vállalatok munkaerő-igénye biztosított legyen, ezért a kormány már évek óta támogatja a munkaerő-mobilitást. Eddig az önkormányzatok vagy önkormányzati társulások részesülhettek támogatásban munkásszállások építéséhez vagy felújításához, ősztől azonban az akcióterv keretében a magyar vállalkozások részére is lehetőség nyílik erre.
9. Fejlesztési adókedvezmény kibővítése
A tavalyi évben minden korábbinál több, 8500 milliárd forint beruházás valósult meg Magyarországon. A kormány folytatni kívánja a beruházásösztönző lépéseket, ezért a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát 500 millió forintról 3 lépésben, fokozatosan csökkenti: 2020-tól a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra; 2021-től a kisvállalatok esetében 100, középvállalkozások esetében 200 millió forintra; 2022-től a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében 100 millió forintra. Az adócsökkentés mintegy 7 ezer vállalkozást érint.
10. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkeemelése
A vállalkozások hitelezését és fejlesztését segíti a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 10 milliárd forintos tőkeemelése. A garanciavállalási eszközök erősítésével a vállalatok könnyebben juthatnak majd hitelekhez.
11. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkeemelése
Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál 5 milliárd forintos tőkeemelés segíti a mezőgazdasági ágazat fejlesztését.
12. Öntözési rendszer fejlesztése a mezőgazdaságban
A magyar agráriumban rejlő lehetőségek hatékonyabb, biztonságosabb kiaknázása érdekében a kormány a termelők öntözési lehetőségeinek kiszélesítéséről döntött. A kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
13. A kutatás-fejlesztés támogatásának növelése
A kormány célja, hogy több és eredményesebb kutatás valósuljon meg Magyarországon, ezért a következő évi költségvetésben az idei évhez képest 32 milliárd forinttal emelkednek a kutatás-fejlesztést támogató források, amelyek így meghaladják a 150 milliárd forintot.
+1 Új lakossági állampapír bevezetése – Magyar Állampapír Plusz
Az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarország sérülékenysége, amelyben fontos szerepe van annak, hogy a lakosság egyre nagyobb részt vállal az államadósság finanszírozásában. A 2019. június 3-án induló Magyar Állampapír Plusz bevezetésével a kormány azt szeretné elérni, hogy a duplájára emelkedjen a lakosságnál lévő állampapírok összértéke. Az új konstrukció ezért magas hozamot és adómentes megtakarítást kínál, emellett rendkívül könnyen elérhető lesz. Az állampapír a fizetett kamaton keresztül a magyar emberek jövedelmét növeli, az állam szempontjából pedig a kiegyensúlyozott finanszírozást erősíti.
(Pénzügyminisztérium)