A digitális gazdaság a magyar növekedés egyik motorja – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világkonferenciájának miniszteri tanácskozásán.
A megbeszélésen elfogadták a Budapest Akciótervet, amely a dél-koreai Busánban tavaly lefektetett Connect 2020 Agenda megvalósításának felgyorsítását tűzi ki célul.
Ötvenkét ország fogadta el 2014-ben az infokommunikációs ágazat globális jövőképét rögzítő irányelveket. Az úgynevezett Busani Nyilatkozat legfontosabb céljai között szerepel, hogy 2020-ra a háztartások 55 százalékának legyen internet-hozzáférése, illetve hogy az emberek 60 százaléka legyen internet-használó – emlékeztetett a miniszteri kerekasztal-beszélgetésen Varga Mihály.
Hozzátette: a kormány a múlt év folyamán elfogadott digitális akciótervének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az évtized végére minden magyar háztartásban elérhető legyen a 30 megabit/másodperc sebességű, szupergyors internet.
A magyar fejlesztési terveket ismertetve a szakminiszter elmondta: a kormány legfontosabb feladatai közé tartozik a digitális gazdaság szerepének megerősítése. A 2020-ig terjedő időszakban vállalkozások ezreinek – leginkább kis- és középvállalkozásoknak – nyújtanak pénzügyi és egyéb segítséget; beleértve kommunikációs és médiacégeket, tartalom-szolgáltatókat, szoftverfejlesztőket és innovatív startupokat.
A tárcavezető a magyar célkitűzések között említette továbbá, hogy a kormány 2020-ig több százezer ember számára biztosítja a digitális továbbképzést, mivel a magyarországi internethasználat hiányossága, hogy a népesség mintegy harmada nem rendelkezik versenyképes számítógép-ismerettel. A szektor megerősítését szolgálja, hogy 2016-ra legalább 40 különböző kormányzati szolgáltatás online is elérhető lesz hazánkban. Ezek fejlesztésével párhuzamosan külön programokat indítanak annak érdekében, hogy valamennyi kormányhivatalban ösztönözzék az internet használatát.
A magyar infokommunikációs ágazat hozzájárulása az ország GDP-jéhez az európai átlagnál magasabb mértékű, mintegy 12 százalék – hangsúlyozta a tárcavezető. A 2014-es statisztikák szerint a szektor hozzájárulása az exporthoz 8,3 százalék, közvetlen és közvetett módon pedig mintegy 400 ezer embernek ad munkát.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
