Az elmúlt években Magyarország minden főbb gazdasági mutató tekintetében jelentősen javult, ezzel lehetővé vált, hogy lefektessük a következő évek új gazdaságpolitikájának alapjait – hangsúlyozta Varga Mihály az Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetségének budapesti elnökségi ülésén.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett eseményen a nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett: a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás nemcsak a bérek emelkedéséről, hanem hatékonyság- és versenyképesség-növelő lépésekről is szól.
Varga Mihály az elmúlt évek eredményei között említette többek között a 2013 óta tartó gazdasági növekedést - kiemelve, hogy tavaly az uniós transzferek nélkül is 2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye -, az Európában egyik legnagyobb mértékben, 2011 óta 6 százalékponttal csökkenő államadósságot, a 17 éve nem látott kedvező helyzetben lévő államháztartást, az alacsony inflációt és a bővülő kiskereskedelmi forgalmat is.
A magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, és ezt tavaly a hitelminősítők is elismerték: immár mind a három nagy hitelminősítőnél a befektetési kategóriába került Magyarország – emelte ki a miniszter hozzátéve, hogy ezzel nemcsak az ország tőkevonzó képessége javult, hanem mintegy 10 milliárd forinttal csökkenhet az elkövetkező egy-másfél évben az adósságfinanszírozás költsége is.
A tárcavezető a foglalkoztatottságról szólva elmondta: 26 éve, vagyis a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokat Magyarországon, mint napjainkban. Több mint 4,4 millió embernek van munkája Magyarországon - ha ezt összehasonlítjuk a 2010-es állapotokkal, elmondhatjuk, hogy ma 700 ezerrel többen dolgoznak, a munkanélküliek száma pedig a felére csökkent – tette hozzá Varga Mihály.
A miniszter szerint különösen kedvező, hogy a foglalkoztatottság bővülését a bérek emelkedése is kíséri, a 47. hónapja növekvő reálbéreknek köszönhetően a reálkeresetek 15 százalékkal többet érnek a 2010. évinél. Hozzátette: a novemberi bérmegállapodásnak köszönhetően 6 év alatt 40 százalékkal emelkedhetnek a reálkeresetek Magyarországon, a munkáltatói adóterhek nagymértékű csökkentésével pedig további versenyelőnyhöz juthat az ország. Mindez érdemi pozitív lökést adhat a gazdaságnak, lehetővé téve, hogy a következő években 2-3 százaléknál is nagyobb mértékű gazdasági növekedés valósuljon meg.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
