Jelentősen javultak hazánk szegénységi mutatói 2013-ban az EUROSTAT és a KSH módszertana és mutatója szerint. Míg korábban, 2007-2011 között folyamatosan romlottak az adataink, 2012-ben, a kormány intézkedéseinek köszönhetően már elérkezett a fordulat – írta Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztosa a Napi Gazdaság című újságban megjelent tanulmányában.

Szalai Piroska kiemelte: azóta jobb a helyzet, amióta beindultak a különböző, női foglalkoztatást bővítő és családsegítő programjai (például a családi adórendszer bevezetése, vagy a GYED extra).

A közelmúltban számos médiumban és fórumon szerepelt a szegénység témája, de általában nem volt egyértelmű, hogy a nyilatkozók melyik időszakról beszélnek, és milyen adatokból vonnak le következtetéseket. A tisztánlátás érdekében foglalta össze a vonatkozó tényeket és tudnivalókat Szalai Piroska.

Köztudott, hogy a szegénységgel kapcsolatban azok a népszerű megszólalók, akik a gondokat hangsúlyozzák – fogalmazott Szalai Piroska. Tény, hogy amíg egyetlen szegény is van az országban, nem lehetünk elégedettek, azonban az elmúlt 1-2 évben Magyarországon elindult egy pozitív folyamat, amely széles összefogással fenntartható.

A társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya hazánkban 2013-ban 31,1% volt, ez a szám jelentősen, 2,4%-al csökkent 2012-höz képest. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 241 ezer embernek javult a helyzete! Mindenképpen hangsúlyozni kell, igen ritkán fordul elő, hogy egy év alatt 2% felett sikerül csökkenteni az ilyen értelemben vett szegénységet. 2012-ben egyetlen uniós tagországban, Horvátországban mértek 2,4%-nál nagyobb javulást – hívta fel a figyelmet a volt biztos.

Szalai Piroska elmondta: a háztartások szegénységi kockázatát nagyban csökkenthetné az anyák munkába állása is, hiszen ők is hozzá tudnának járulni a család anyagi szükségleteinek a megteremtéséhez, csak a lehetőségeket, a rugalmasabb kereteket kell számukra megteremteni. Ennek irányában tettük lépéseket az elmúlt években. A kormány álláspontja egyértelmű: a pozitív folyamatokat akkor lehet hosszabb távon fenntartani, ha a gyermeket nevelő nők foglalkoztatását további intézkedésekkel segítik.

Magyarországon azóta javul a helyzet, azóta emelkednek a mutatók, amióta beindultak a kormány női foglalkoztatást bővítő és családsegítő intézkedései. A foglalkoztatás bővülésének köszönhetően ma már többen élnek már rendszeres bérből, a GYED extra 2014 januárjától sok kisgyermekes anyának adódott lehetősége legálisan dolgozni – összegezte Szalai Piroska. Megjegyezte: az idei folyamatok eredményeit, azaz a 2014-es pontos adatokat jövő év őszén ismerhetjük meg, de a gazdasági folyamatok ismeretében nem tévedünk, ha további pozitív változást várunk idén is.

Háttér:

Az EU három csoportot határoz meg a szegények leírásra. A relatív anyagi szegénységben élő háztartások azok, amelyeknek a jövedelme nem érte el a jövedelmek átlagértékének a 60%-át. Nálunk a lakosság 14,6%-a sorolható ide, ami kisebb, mint az uniós átlag. A gyermektelen háztartásoknál 2012-ben az unió harmadik legjobb mutatóját tudhattuk magunkénak Csehország és Szlovákia után – emlékeztetett.

Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élnek azok a családok, ahol a háztartás munkaképes korú tagjai évente csak maximum közel két hónapot dolgoztak. 2013-ban nálunk a társadalom 9,3%-a tartozott ebbe a csoportba – ez az adat 0,4%-ot javult a 2011-es legrosszabb értékhez képest. 2014-ben nagyobb javulást várunk, hisz a foglalkoztatás bővülésünk idén magasabb, mint a múlt évben volt.

A súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek azok, akikre a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kilenc, az alábbi táblázatban felsorolt ismérve közül legalább négy vonatkozik. E csoport aránya nálunk 23,9% volt 2013-ban, ami 2,9%-os jelentős javulást mutat az előző évihez képest. Bár mind a gyermekes, mind a gyermektelen háztartásokban élők esetében javultunk, ez az érték még így is nagyon magas. Fontos szempont azonban, hogy ennek a csoportnak a mérése lakossági kérdőíves megkérdezéssel történik, tehát nagyobb a válaszadó szubjektív megítélésének a szerepe. Sokan vélekednek úgy, hogy mérések eredményét a nemzeti karakterek különbözősége is befolyásolja, vagyis a borúlátóbb, panaszkodásra hajlamosabb nemzeteknél ezek a számok eleve magasabbak. Az unióban mindössze 5 olyan ország van, ahol magasabb a nélkülözők aránya, mint a relatív anyagi szegénységben élőké – egyik sajnos éppen Magyarország.

A kilenc tételnél az érintettek aránya a következők szerint változott: a telefont, mosógépet, színes TV-t nélkülözők a népességnek mára kevesebb, mint 2%-át jelentik. A legjelentősebb javulás az üdülésnél mérhető: 2013-ban a tavalyinál már 7 %-kal többen tudtak elmenni egy hétre kikapcsolódni. Az elmúlt évben a cafeteria rendszerrel (SZÉP kártya) élénkült a turizmus, az Erzsébet táborokon keresztül sokan jutottak el a Balatonhoz. Mindezek eredményeképpen tavalyi az uniós mérés kezdete óta eltelt 10 év legjobb értékét jelenti.

Hasonlóan markáns javulást a húsfogyasztást nélkülözők csökkenésében értük el: 5.8%-kal többeknek vált elérhetővé kétnaponta a hús. A 2013-as év 27,2%-os értéke az utóbbi öt év legjobbja. 2013-ban már érződik a rezsicsökkentés hatása azoknál, akiknek nincs megfelelő fűtés a lakásában – itt 2.5%-os javulás mutatható ki. 2012-ben és 2013-ban is javult azok helyzete, akiknek fizetési hátralékuk volt. 0,7%-kal kevesebben vannak azok is, akiknek anyagi okból nincs személygépkocsija.

Ugyanakkor sajnos többen vannak még 2013-ban is, akiknek nincs fedezete a váratlan kiadásokra. Ebben a kérdésben 2008 óta szinte azonos szinten, 75% körüli értéken stagnálunk, azonban e területen a legnehezebb tartós javulást elérni.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)