A Konvergencia Programmal egy időben Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2015. évi Nemzeti Reform Programját is. A Nemzeti Reform Program azokat a Magyar Kormány által végrehajtott legfontosabb intézkedéseket mutatja be, amelyek hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez.
Az Európai Unió tagállamai éves nemzeti reform programjaikat minden év áprilisában az európai szemeszter keretében készítik el, együtt a konvergencia programokkal. A dokumentumok a tagállamok által az Európa 2020 stratégia célkitűzései elérésére, illetve az előző évi országspecifikus ajánlások megvalósítása érdekében tett intézkedéseit foglalják össze.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott 2015. évi Nemzeti Reform Programja a Kormány által többek között a banki hitelezési aktivitás élénkítése, a foglalkoztatás növelése, az energiahatékonyság javítása, az oktatási rendszer hatékonyságának növelése és az üzleti környezet javítása érdekében végrehajtott vagy folyamatban lévő legfontosabb intézkedéseket tartalmazza.
Az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok teljesítése terén Magyarország az elmúlt időszakban komoly haladást ért el. A legnagyobb eredmény, hogy a foglalkoztatási ráta 2010 és 2014 között 6,8 százalékponttal (csak 2014-ben 3,7 százalékponttal!), 66,7%-ra nőtt; ugyanebben az időszakban az Európai Unió átlagában mindössze 0,6 százalékpontos javulás következett be. A kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje 2013-ban elérte a GDP 1,44%-át, ami jelentős emelkedést jelent a három évvel korábbi, 1,17%-os arányhoz képest. A legfrissebb adatok szerint Magyarország összességében az Európa 2020 stratégia valamennyi célkitűzése terén javuló teljesítményt mutat.
Az Európa 2020 stratéga célkitűzéseihez való közeledés is visszaigazolja, hogy a Magyarország által az elmúlt években végrehajtott, a Nemzeti Reform Programban is bemutatott intézkedések eredményesnek bizonyultak. 2014-ben az államháztartás egyensúlyának megőrzése és az államadósság csökkenő pályán tartása mellett hazánk az Európai Unió második leggyorsabb ütemű növekedését érte el. Nemcsak a foglalkoztatottság növekedett látványosan, hanem a szegénység kockázatának aránya is jelentősen csökkent.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)