Petőfi lelkesedésével, Széchenyi megfontoltságával és Kossuth tenni akarásával az elmúlt években olyan döntéseket hozott a magyar kormány, amellyel kivívta hazánk helyét Európában, rendbe tette és növekedési pályára állította a gazdaságot, valamint visszaadta a határainkon túl élő magyarságnak a nemzethez tartozás jogát – fogalmazott Varga Mihály Székelykeresztúron, a március 15. alkalmából rendezett ünnepségen.
1848-ban elődeink azért harcoltak, hogy Magyarország, a magyarság a szabad nemzetek közösségének egyenjogú tagja lehessen – hangsúlyozta Varga Mihály a Hargita megyei település megemlékezésén. Hozzátette: azt akarták, hogy Pesten és ne Bécsben hozzanak rólunk döntéseket. Ma sem gondoljuk másként, ezért valljuk, jogunk van ahhoz, hogy magunk döntsünk Magyarország Alaptörvényéről, önálló, és hogy a magyarság érdekeit szolgáló gazdaságpolitikát folytassunk.
„Ma, nemzetünk ünnepén hangsúlyosan kell kimondanunk: nem kívánunk mást, mint 168 évvel ezelőtt: mi, magyarok békében, biztonságban és félelem nélkül akarunk élni” – szögezte le a miniszter kijelentve: a forradalmat támogató tömegben ott voltak az erdélyi emberek is, nemcsak a magyarok, hanem mindenki: a szolgaság ellen lázadók, a szabadságért lelkesedők és a jövőért harcolók. Mint mondta: a közös cél a polgári berendezkedés megteremtése volt, ezért március 15-e a modern és független Magyarország születésnapja is.
Varga Mihály annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a következő években Közép-Európában lesz az európai gazdasági növekedés központja, ezért a magyar kormány komoly figyelmet fordít a Kárpát-medencei régió gazdasági előrejutására, olyan együttműködés kialakítására, amely előnyös országaink számára. Az egymásra utaltság, a közös érdekek azonban nem írhatják felül azt az elvárást, amellyel hazánk a tavaly ősszel hivatalba lépett új román kormány működésével szemben támaszt – mutatott rá a tárcavezető.
Minden fórumon fel kell az ellen lépni, hogy a román hatóságok akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, és gátolják az erdélyi magyar közösség azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit anyanyelvén, a maga által választott névvel illesse, hogy szimbólumait szabadon használja. Varga Mihály kijelentette: a román kormánytól azt várjuk, hogy tartassa be az általános emberi és kisebbségi jogokat, hogy folytathassuk a közös munkát: a fejlesztéseket, egy igazi közös közép-európai tér kialakítását.
Magyarország számára egyértelmű, hogy közös érdek a kétoldalú kapcsolatok rendezése – emelte ki a szakminiszter. „Most, amikor Európa egy emberöltő óta nem látott biztonságpolitikai kihívással, a migránsok áradatával néz szembe, minden korábbinál erősebb kötelezettség országaink számára az összefogás, az együttes politikai cselekvés” – tette hozzá Varga Mihály.
Amit ma az európai vezetők tesznek, ahhoz nincs meg a felhatalmazásuk az európai emberektől, ezzel szemben a magyar kormány most kikéri az emberek véleményét, hogy továbbra is nyugodtan képviselhessük a magyar érdekeket – fogalmazott a politikus megerősítve, hogy a döntés elsősorban arról szól, hogy akarjuk vagy nem akarjuk, hogy bevándorlók ezreit kezdjék el hozzánk telepíteni. Mindenkire szükség lesz ehhez a döntéshez: ismét nemet kell mondanunk arra, hogy elvegyék függetlenségünket és nemet kell mondanunk arra, hogy Magyarország mindörökre megváltozzon – emlékeztetett Varga Mihály.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
