A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteken megjelent kiadványában összességében pozitívan látja a magyar gazdaságpolitikai lépéseket, de kritikai észrevételei során a nemzetközi szervezet nem vett figyelembe minden fontos körülményt.
Az OECD az éves rendszerességgel megjelenő Going for Growth kiadványában elismeri, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban megvalósított több olyan strukturális reformot, amelyek összhangban állnak szervezet korábbi ajánlásait. Ezek között említik az adminisztratív korlátok csökkentését, nevezetesen az online pénztárgépek bevezetését, az egyszerűsített szakképesítési jegyzéket, valamint az egyszerűbb bejelentéseket különböző engedélyezési eljárások esetén.
A tanulmányban az OECD csak az országok szerkezeti reformjait vizsgálja, ezért Magyarország teljesítményének vizsgálatakor az OECD nem tesz említést a magyar gazdaságpolitika legnagyobb sikeréről, miszerint 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén, dinamikusan növekszik a magyar gazdaság. Mindemellett a külső és belső egyensúlyi mutatók továbbra is kedvezőek.
Az OECD kiemeli, hogy hazánkban az átlagos adóék nemzetközi viszonylatban magasnak mondható, de elismerik, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése (2016-tól 15%), a családi adókedvezmény kiterjesztése segítettek csökkenti az adóéket. Javasolják az adóék további mérséklést az alacsony keresetűek esetében, a magyar kormány viszont az ajánlásnál sokkal célzottabban, a Munkahelyvédelmi Akció bevezetésével már megvalósította ezt. A program sikere egyértelmű a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában, aminek köszönhetően az OECD-ben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta 2010 és 2015 között a balti országok után.
Ugyanakkor az OECD a legfrissebb kiadványában nem vette figyelembe a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megkötött hat évre szóló bérmegállapodást, amely 2017-ben és 2018-ban minimálbér- és garantált bérminimum emelést, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek jelentős csökkentését, a társasági adókulcs egyszámjegyűvé tételét, továbbá a 2018-at követő években a reálbér-növekedéstől függő további munkáltatói adómérséklést tesz lehetővé. A megállapodás érdemben befolyásolja a következő években várható makrogazdasági folyamatokat, magasabb növekedési pályára állítva a magyar gazdaságot, jelentős mértékben lecsökkentve az adóéket, amely teljes mértékben összhangban van azzal a célkitűzéssel, amely az OECD ajánlás fókuszában áll.
(NGM)
