A személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentését, illetve a szakképzés átalakítását emelte ki a magyarországi növekedést támogató intézkedések között legfrissebb jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A szervezet február 26-án Sanghajban mutatta be az „Út a növekedéshez” című kiadványának legújabb kötetét, amelyben áttekinti a tagországok és egyes kiemelt országok gazdaságpolitikai reform intézkedéseit.
Az idei kiadvány egy időközi kiadás, mivel az OECD csupán kétévente fogalmaz meg ajánlásokat az országok számára. Ezért ebben a kiadványban nem térnek ki részletesen az egyes országok, köztük Magyarország teljesítményére, hanem országcsoportonként vizsgálják az eltelt időszakban megtett lépéseket, kiemelve egy-egy ország fontosabb reformlépéseit.
Magyarországot az OECD két helyen méltatja: a növekedést támogató és az adóéket csökkentő intézkedések között a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentését emeli ki, illetve a humántőke befektetések között a hazai szakképzés jelentős intézményi-tartalmi reformját hangsúlyozza.
Összességében elmondható, hogy bár néhány fontos kihívás kezelésében sikerült eredményeket elérni a tagállamokban, a reformok bevezetési ütemének 2013–2014-ben megfigyelt lassulása 2015-ben is folytatódott. Általában a dél‑európai országokban (különösképpen Olaszországban és Spanyolországban) gyorsabb ütemben haladnak a reformok, mint az észak‑európai országokban. A munkanélküliség csökkentése számos ország számára még mindig komoly kihívást jelent. Az OECD fő megállapítása, hogy a jólét fenntartható javítását szolgáló reformstratégiák megalkotásakor a kormányoknak világszerte foglalkozniuk kell azokkal a mély strukturális gyengeségekkel, amelyeket a válság hozott napvilágra, ugyanakkor ezek sok esetben már jóval korábban kialakultak.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
