2014 negyedik negyedévében 3,4 százalékkal nőtt a GDP a KSH friss adatai szerint, így továbbra is stabil és erős a gazdasági növekedés – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
2014. negyedik negyedévében 3,4%-kal nőtt éves alapon a magyar gazdaság teljesítménye, míg az előző negyedévhez mérten 0,9%-os bővülést mutatott. A GDP dinamikus növekedése a piaci várakozásokat (2,8%) is jócskán meghaladta. Összességében a tavalyi év egészében jóval a várt felett, 3,5%-kal bővült a magyar gazdaság. A kedvező negyedik negyedéves adatok tükrében az idei évre vonatkozó kilátások is javultak: hazánk növekedése meghaladhatja az NGM hivatalos, őszi előrejelzését (+2,5%).
A negyedik negyedévben elmaradt a magyar gazdasági teljesítmény várt, érdemi lassulása. A jóval várakozások feletti GDP-növekedés hátterében egyszerre több tényező is állhat. Az olajárak csökkenése minden bizonnyal nagyobb mértékben járult hozzá a belső kereslet élénküléséhez: a háztartásoknál és a vállalatoknál keletkező többlet megtakarítás gyarapította mind a fogyasztást, mind a beruházásokat. A tartósan gyenge külső kereslet ellenére kimagasló növekedés azt mutatja, hogy az Európai Unió gazdasági ciklusaira a magyar gazdaság egyre immunisabb. Mindazonáltal figyelembe kell venni azt is, hogy az autóipari külső kereslet stabil volt az év végén is. Uniós összehasonlításban a magyar növekedés minden bizonnyal az élvonalban maradt.
A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. Az utóbbi negyedévekben ez a pozitív trend tartóssá vált. A mai adatok is azt igazolják, hogy Magyarország jó úton jár, hiszen a gazdasági növekedés szerkezete stabillá, kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált. Ezt jól tükrözi, hogy szinte minden ágazat rendre dinamikus növekedést mutat. Fontos kiemelni, hogy a 3% feletti növekedés úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakultak. Egyrészt a fizetési mérleg masszív többletet ért el a tavalyi évben, másrészt az államháztartás hiánya lényegesen 3% alatt maradt. Ezen túlmenően az erős növekedési adatok az adósságráta csökkenését is elősegítik.
Fontos szem előtt tartani, hogy a tartós gazdasági növekedés a foglalkoztatás jelentős bővülésével párosul. Ezt a kedvező tendenciát jól tükrözi, hogy a foglalkoztatottak száma több mint 170 ezer fővel bővült, amihez versenyszféra is számottevő mértékben hozzájárult.
Ami a GDP szerkezetét illeti, a húzó ágazatok továbbra is a termelő szektorok voltak. Noha a KSH a GDP részletes adatait csak márciusban teszi közzé, a havi ágazati részstatisztikák alapján az ipari termelés 6% körül nőhetett 2014 negyedik negyedévében az autóipari kapacitásbővítések és a beszállító ágazatok bővülésének köszönhetően. Részben az infrastruktúrafejlesztések eredményeként az építőipar növekedése pedig a 7%-ot is elérhette. A magas bázis ellenére a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is erőteljes volumennövekedés volt megfigyelhető, így a mezőgazdaság is számottevő mértékben segítette a magyar gazdaság teljesítményét. A piaci szolgáltatásokon belül a turisztikai és kiskereskedelmi forgalom kiemelkedően teljesített az év végén, ami előrevetíti a belső kereslet gyorsuló élénkülését. A pénzügyi szektor hozzáadott értéke szintén javulhatott, köszönhetően egy egészségesebben működő bankszektor irányába tett kormányzati lépéseknek.
Az NGM várakozása alapján a GDP felhasználását nagymértékben a belső kereslet hajtotta, mind a beruházások, mind a fogyasztás jól teljesíthetett. A beruházásokat számos tényező, úgy mint az építőipari termelés, az EU-s források, az alacsony hozamkörnyezet és a vállalati szektor növekvő aktivitása támogatta. A lakosság fogyasztását az árak csökkenése, a kedvező munkaerőpiaci trendek következtében a reáljövedelmek emelkedése, valamint az egyes szolgáltatói ágak rekordszintű bővülése segítette. Az alacsony inflációs környezet hátterében a Kormány rezsicsökkentő lépései mellett az olajárak erőteljes mérséklődése áll.
A gyenge külső kereslet ellenére az exportdinamika tartósan magas maradhatott az év végén is. Mindazonáltal a fokozatosan élénkülő belső kereslet importnövelő hatása miatt a nettó export hozzájárulása a GDP növekedéséhez a negyedik negyedévben is negatív értéket mutathatott.
Ezen adatok tükrében elmondható, hogy a 2015-ös év gazdasági kilátásai érdemben javultak a korábbiakhoz képest. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdaság növekedése meghaladhatja az idei évi költségvetés tervezésekor feltételezett 2,5%-os mértéket. Ezt a várakozást több tényező is alátámasztja. A növekedést fundamentálisan meghatározó belföldi tényezők a következő időszakban is fennmaradnak, sőt erősödni fognak. Egyrészt a munkaerő-piaci folyamatok idén is kedvezően alakulnak, a foglalkoztatás bővül. A háztartások jövedelmi helyzete tovább javul, amit a közszféra egyes területein megvalósuló illetményemelés, az alacsony olajár-szint, valamint a devizahiteles probléma végleges rendezése is támogat.
Ezen felül kiemelendő, hogy egy stabilabb és kiszámíthatóbb pénzpiaci környezet, egészségesebb bankrendszer kialakulása figyelhető meg jelenleg, ami nem csak a fogyasztói bizalmat erősíti, hanem egyúttal Magyarország sérülékenységét is csökkenti. Másrészt a fogyasztás mellett a beruházások további növekedése várható idén, amit az EU-s források beáramlása, valamint a Növekedési Hitelprogram kibővítéséből fakadó kapacitástöbblet is segít. Így a beruházási ráta, mely az elmúlt időszakban erőteljes növekedést tudott felmutatni és tartósan 21% felett maradhat. Végezetül az export esetében szintén a kedvező tendenciák fennmaradását várjuk, amit a bizalmi indikátorok javulása és az exportrendelések bővülése is alátámaszt. Emellett örömteli, hogy jelenleg az orosz-ukrán helyzet stabilizálódásának irányába mutató folyamatok figyelhetőek meg.
Összességében elmondható, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemének várt lassulása elmaradt, a 2014. negyedik negyedévi GDP adatok messze felülmúlták mind az NGM, mind a piaci szereplők várakozását. Így a 2015. év növekedési folyamatait tekintve optimistább lett a várakozásunk, idén 2,5%-ot meghaladó mértékben bővülhet a gazdaság. Záró gondolatként érdemes megemlíteni, hogy a korábban vártnál hamarabb, az idei év első hónapjaiban a magyar gazdaság kibocsátása eléri a válság előtti szintet.
Az esemény teljes felvétele elérhető a Sajtószobában.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
