Nem kell magasabb jövedéki biztosítékot fizetniük a kisvállalkozásoknak, a nemzetgazdasági tárca költségvetési megalapozó törvényjavaslathoz benyújtott módosítása ezt tartalmazza.

A javaslattal a Kormány elismeri azokat, a jellemzően családi vállalkozásokat, amelyek a kisebb borászatok bortételeinek, kisebb szeszfőzdék pálinkájának kereskedelmi forgalmazásában játszanak meghatározó szerepet. Tevékenységüknek köszönhetően ugyanis számos olyan hungarikum kerül a polcokra, amelyeket csak kis tételben forgalmaznak, és a nagyobb kereskedők termékpalettáján meg sem tudnának jelenni.

Az Országgyűlés előtt fekvő módosítás sávosan meghatározott jövedéki biztosíték rendszert hoz létre, amely arányos tehernövekedést jelent az italforgalmazással foglalkozó nagykereskedőknek. A jövedéki biztosíték mértékének árbevételhez való igazodása eléri az eredetileg kívánt politikai célt is, ugyanis az új biztosítékrendszer továbbra is szigorúbb előírást tartalmaz a nagyobb forgalmat bonyolító kereskedők esetében. Egyértelműen ott nagyobb a kockázat, ahol a nagyobb árutömeg mozog.

A jövedéki biztosítékok megemeléséről az őszi adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslat benyújtását megelőzően döntött a Kormány. Az Országgyűlés által elfogadott módosítás 2015. január 1-jétől valamennyi nagykereskedőnél 22 millió forintról 150 millió forintra emelte volna az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék jövedéki biztosítékának összegét.

A Törvényalkotási Bizottság a november 18-i zárószavazást megelőzően ugyan már benyújtott egy mostanihoz hasonló, forgalomfüggő biztosítékrendszert bevezető módosítást, azonban a képviselők többsége nem szavazta meg a javaslatot. Az akkori módosítás ugyanis a sávozás mellett egyúttal előírta azt is, hogy ne forgalmazónként, hanem telephelyenként kelljen jövedéki biztosítékot nyújtani. Az akkori javaslat elfogadása indokolatlan mértékű tehernövekedést okozott volna a szektorban.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)