A biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a pénzügyminiszter szerdán, az előterjesztés parlamenti ismertetése során.
Varga Mihály kijelentette: 2019-ben fegyelmezett gazdálkodás mellett is
valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. Hozzátette: mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.
A tárcavezető expozéjában elhangzott: a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. A büdzsé összeállításakor a kabinet tekintettel volt a világgazdaságban zajló folyamatokra, amelyek válságba is fordulhatnak, így növekednek a tartalékok - hangsúlyozta Varga Mihály. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött
Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése, az unós módszertan szerinti adósságmutató 69,6 százalékra csökken. Az állam várhatóan jövőre is nullszaldósan működik - hangsúlyozta -, deficit továbbra is csak a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik.
Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetésre vonatkozó javaslat. Elmondta: a tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását is célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.
Jövőre valamennyi tej áfája 5 százalékra csökken, emellett 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
A kormány lépéseket tesz azért is, hogy aki dolgozik, az jövőre is többet vihessen haza - emelte ki a miniszter. A jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a reálkereset alakulásának függvényében további 2 százalékponttal csökkenhet. Az idős munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítését célozza, hogy a nyugdíj melletti jövedelmek 2019-től nem viselnek szociális hozzájárulási adó- és járulékterheket - ismertette.
2019-től jelentősen bővülnek a társasági adóból igénybe vehető beruházási kedvezmények. A vállalatok 500 millió forint helyett évente 10 milliárd forint összegig képezhetnek adómentes fejlesztési tartalékot beruházásaikra. A kisvállalati adó belépési korlátja 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, és az adózó mindaddig az adónem alanya maradhat, míg bevételei meg nem haladják a 3 milliárd forintot.
Jövőre az egészségügyi hozzájárulás mellett a kulturális adó és a baleseti adó is megszűnik - mondta el a miniszter. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adó mértéke is csökken.
A miniszter a közszolgálati dolgozók béremeléséről szólva új elemként említette az önkormányzati köztisztviselők és kormánytisztviselők életpályáját, amelynek jogszabályi hátterét ősszel dolgozzák ki. 2019-ben újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, az egészségügyi szakdolgozók esetében 2019 novemberétől további 8 százalékos emelés várható.
A szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének támogatására a költségvetés 11 milliárd forint forrást tartalmaz. A helyhatóságok több mint 737 milliárd forintos költségvetési támogatás mellett összesen 2750 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhatnak - hangzott el.
A nyugdíjasok anyagi megbecsülése is a kormány célja, ezért várhatóan jövőre is lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére.
Varga Mihály arról is beszámolt, hogy uniós forrásokból jövőre összesen csaknem 2000 milliárd forintot fizetnek ki. Hozzátette:
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad, abban 24,7 milliárd forintos céltartalékot különített el a kormány. Az Egészségbiztosítási Alapnál ugyancsak a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol a költségvetés - tette hozzá -, itt fejlesztésre 40 milliárd forintos céltartalékot különítettek el.
(MTI)
