A nemzet jóléte csak munkaalapú társadalom építésével alapozható meg - hangoztatta Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentése érdekében címmel rendezett politikai vitanapon hétfőn az Országgyűlésben.
Az államtitkár úgy fogalmazott: mindenki, aki dolgozik, érdekelt abban, hogy a bére minél magasabb színvonalat érjen el. Ahhoz, hogy megfelelő béreket lehessen fizetni, megfelelő gazdasági feltételekre és olyan munkahelyekre van szükség, ahol képesek az elvárt színvonalú bért a munkavállalóknak kifizetni - fejtette ki Cseresnyés Péter, hozzátéve: szükség van olyan munkavállalókra is, akik az adott feladatot el tudják végezni.
Vitaindítójában beszélt arról is, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a foglalkoztatottak száma közel 4,4 millióra nőtt, míg a munkanélküliek száma mintegy 200 ezerre esett vissza. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság, és ilyen alacsony a munkanélküliség - rögzítette.
Kitért arra is, hogy 2010 óta a 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása az unió országai közül Magyarországon nőtt a leggyorsabb ütemben, és a foglalkoztatás bővülését és a munkanélküliség csökkentését tekintve is az első négy ország között van hazánk.
A foglalkoztatás-bővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt - mutatott rá, hozzátéve: a 2010-es kormányváltás óta elért 662 ezres foglalkoztatás-bővülés több mint kétharmada - 461 ezren - a hazai versenyszférában helyezkedett el.
Jelezte: a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az utóbbi egy évben megfigyelt létszámnövekedés teljes egésze az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, ahol 144 ezerrel nőtt a létszám, ami a versenyszféra intenzív munkahelyteremtésének tudható be.
Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak száma már 14 ezer fős, a külföldre ingázók száma ezer fős csökkenést mutat az utóbbi egy évben - mondta, s mindezeket rendkívül kedvező fejleményként értékelte.
Cseresnyés Péter megállapította: a kormány szerepét a foglalkoztatás ilyen dinamikus növekedésében nem lehet elvitatni, mert amíg a versenyszféra nem tudott kellő számú munkahelyet teremteni, feltétlenül indokolt volt a közfoglalkoztatás növelése.
Hozzátette: a versenyszférában tapasztalható növekedés alapján elérkeztek ahhoz a fordulóponthoz, hogy 2017-től a közfoglalkoztatás szerepe csökkenthető, amire a kormány már intézkedéseket is hozott.
Beszámolt arról is, hogy 2013-tól 2017 januárjáig a versenyszférában összesen 508 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vehettek igénybe a foglalkoztatók úgy, hogy az érvényesített adókedvezmény összege évről-évre nő, s tavaly elérte a 142 milliárd forintot. Szólt arról, hogy idén januárban a munkahelyvédelmi kedvezmények az üzleti szférában 871-872 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget.
Cseresnyés Péter emlékeztetett, a közszférában és közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülése érdekében hozott kormányzati intézkedésekre, az elindított életpályákra, s az eredmények között beszámolt arról, hogy a reálkeresetek 49 hónapja nőnek töretlenül. Jelezte azt is, hogy az adórendszer nem bünteti a többletmunkát, a jövedelmek eltitkolására sem ösztönöz. Megjegyezte: nem tervezik a munkát terhelő adók növelését.
(MTI)
