Többnyire kedvező tapasztalatokat gyűjtöttek össze azok a szakképző iskolák és vállalatok, amelyek együttműködésük során duális szakképzésben oktatják és foglalkoztatják a diákokat – derül ki a Napi Gazdaság körkérdéséből.
A jelenleg 70 diáknak duális képzést biztosító csepregi Uniriv Kft. már idén bővíteni kívánja tanulói állományát – mondta a Napi Gazdaságnak Pócza Zsolt ügyvezető. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskolával és a csepregi Nádasdi Iskolával kötött együttműködés keretében két szakmában (szerszámkészítő, gépi forgácsoló) vesznek részt itt a gyakorlati képzésben a 8.-ik osztályt elvégzett, jelenleg 15-18 év közötti fiatalok. Dorner Kornél, a csepregi intézmény igazgatója lapunknak azt mondta, a tanulói ösztöndíjhoz és a tanulószerződéssel járó tanulói juttatáshoz a vállalat a harmadik tanévtől opcionálisan – tanulmányi eredménytől függően – további ösztöndíjat is fizet a diákok számára. Ehhez azonban a tanulóknak kötelezően legalább egy évet munkaviszonyban kell eltölteniük a vállalatnál a végzésük után. Dorner Kornél igazgató úrtól megtudtuk, hogy az Uniriv Kft. a duális képzés lehetőségeinek kiszélesítése érdekében két másik vállalattal is szerződést kötött, melyet a jelentkező munkareőigények indokolnak. Negatívumként főként a gyenge alapkompetenciákra visszavezethető 20-30 százalékos lemorzsolódást említette az igazgató.
A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézménye évtizedek óta ápol „kiváló” kapcsolatot a korábban Alföldi Porcelángyár, jelenleg Villeroy&Boch Magyarország Zrt.-vel. A német anyavállalatú cég folyamatosan vesz részt, mint gyakorlati képzőhely az intézmény kerámiaipari képzéseiben. A színvonalas képzés megteremtéséhez az üzem területén belül külön tanműhelyt hozott létre, melyet a kerámiagyártás legkorszerűbb technológiájával szereltek fel. A kerámia, porcelán készítő képzés jelenleg a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportba tartozik, a vállalat fő profilja használati kerámia, szaniter gyártás. A diákok gyakorlati oktatása tanulószerződés keretében folyik, és a vállalat a szakmai vizsga után munkahelyet ajánl. Dr. Odrobina László, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak elmondta, a fenti példa szerint a művészeti szakmákban is reális lehetőség a duális képzés alkalmazása, melynek kiterjesztése – az állami szakképző iskolák átvétele, illetve az iskolai lemorzsolódás csökkentése mellett – a következő időszak egyik legnagyobb kihívása lesz a szakterület számára. Egyebek között ez is hozzájárulhat a kormány azon elképzeléséhez, hogy 2018-ig a jelenlegi éves több mint 50 ezer tanulószerződés számát 70 ezerre növeljék.
Az idei év júliusában a szakképző intézményeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központól (KLIK) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) veszi át. Addig mind a duális képzést folytató gazdálkodó szervezetek, mind pedig az iskolák tanműhelyeit számba kell venni. A jelenlegi állapotok racionalizálása, a párhuzamosságok kiszűrése teszi mindezt szükségessé. A folyamat lezárultával előreláthatólag 2015-ben is kiírják számukra az úgynevezett decentralizált pályázatokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a korábbiaknál jelentősebb, 2012-ben 5,2 milliárd, 2013-ban és 2014-ben összesen 7,25 milliárd (decentralizált) keretösszegre pályázhattak a gazdálkodó szervezetek és a szakképző iskolák a gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz-fejlesztések támogatása céljából.
A szakmánkénti normatívák bevezetése és a normatívák emelése révén a gyakorlati képzésben résztvevő vállalatok által igényelhető gyakorlatigényes szakképesítések normatívája jelenleg évenként egy tanulóra számítva 650 ezer és 906 ezer forint között alakul. Egy hiányszakmát tanuló diák havonta akár 50 ezer forintot is hazavihet. A szakiskolai ösztöndíj tanulói eredménytől függően 10 ezer és 30 ezer Ft közötti, ezen felül tanulószerződés alapján a vállalat által fizetett tanulói juttatás pedig – szakmától és a gyakorlati képzési időtől függően – legalább bruttó 10.658-19.793 forint.
(Napi Gazdaság)
