A jövő évi költségvetésben újabb intézkedésekkel segítik a foglalkoztatás bővülését, nő a minimálbér, a garantált bérminimum, és a munkát terhelő adók tovább csökkennek - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
Az államtitkár a jövő évi költségvetés munkaerőpiaci intézkedései között kiemelte: a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás szerint 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás bérminimum újabb 12 százalékkal nő. Ezzel párhuzamosan a munkáltatót terhelő adó 2 százalékponttal csökken, ami azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulás (szocho) mértéke 20 százalékra csökken. Az intézkedésekkel a szakmunkás bérminimum 2010-hez képest több mint duplájára emelkedik jövőre, a minimálbér pedig csaknem 90 százalékkal nő.
Emlékeztetett: 2017-től a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbér pedig 25 százalékkal emelkedett, a munkáltatót terhelő adó 5 százalékponttal, 22 százalékra csökkent.
Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés a munkából élők költségvetése lesz, mert továbbra is szeretnék elérni, hogy minden magyar ember, a családok, és a vállalkozások is érezhessék az eddigi gazdaságpolitikai intézkedések pozitív hatását.
Kiemelte, hogy a rendszerváltoztatás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, 2010-hez képest 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma, amiből 480 ezren a versenyszférában helyezkedtek el.
Tovább nő a munkavállalók lakhatásának támogatása, 2018-tól a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett annak 60, a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40, a következő 12 hónapban pedig 15 helyett 20 százaléka. A munkaerő mobilitása nem mutat érzékelhető javulást, ezért merült fel a támogatás növelésének igénye.
Folytatódik a munkahelyvédelmi akció is, 2018-ban az NGM számításai szerint 100 milliárd forint marad a vállalkozásoknál a programmal. Az adókedvezménnyel érintett létszám havonta átlagosan 900 ezer, ami a versenyszférában dolgozók több mint egynegyede. A kedvezménnyel érintett létszámon belül a legnagyobb, 40 százalékos arányt az 55 év felettiek teszik ki, a második legnagyobb 34 százalékkal a szakképzettséggel nem rendelkezők csoportja. A program bevezetése óta mintegy 520 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál - összegezte.
A kormány hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű térségekben a munkahelyteremtés- és megőrzés támogatására, a vállalkozások beruházásainak ösztönzésére, és arra, hogy az új munkahelyeken minél nagyobb számban regisztrált álláskeresőket foglalkoztassanak - mondta.
A közmunkaprogramokról közölte: a közfoglalkoztatottak átvezetését szeretnék elérni az elsődleges munkaerőpiacra, illetve azt, hogy a létszámuk 2020-ra 150 ezerre csökkenjen.
2018 nyarától három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatotti státuszban maradni. 40 milliárd forintból a közfoglalkoztatásból kivezető gazdaságélénkítő és mobilitást könnyítő intézkedéseket terveznek bevezetni, ezek nagy része idén elindul - jelentette be.
(MTI)