A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseinek célja 2017-ben a gazdaság fehérítése, az adócsalások visszaszorítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése és a tisztességes gazdálkodók esélyeinek növelése. Az adóhatóság kiemelten figyel többek között a legnagyobb adófizetőkre, a számlázási láncokra és az ingatlan bérbeadásra - mondta Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
2016-ban megújultak az ellenőrzés eszközei, metodikái és megújult a szemlélet is, utóbbi megnyilvánult abban is, hogy megengedte az adózóknak az önellenőrzést - sorolta. A hatékony fellépés és új szemlélet nyomán javult az adózási fegyelem, nőtt az ellenőrzések hatékonysága, reálértéken is emelkedtek az adóbevételek - jegyezte meg.
A 2640 segítő jellegű ellenőrzés eredményeként a vállalkozások 5,7 milliárd forint adókülönbözetet fizettek be. Az egyéni vállalkozók adókötelezettsége az "adózóbarát" vizsgálatok hatására 378 millió forinttal, a gazdasági társaságoké 5,249 milliárd forinttal, a magánszemélyeké pedig 67 millió forinttal emelkedett. A kevesebb ellenőrzés ellenére tavaly több mint 18 százalékkal nőtt az egy ellenőrzésre jutó adókülönbözet - ismertette a helyettes államtitkár.
Az idei ellenőrzési irányokról elmondta, a NAV a csekély eredménnyel járó, véletlenszerű ellenőrzések helyett csak ott vizsgálódik, ahol az adóbevételek csökkenésének kockázatát valószínűsíti. A jelen idejű ellenőrzésekkel elejét veszik az öt-hat évig elnyúló, nagy értékű, de csekély megtérülési esélyű megállapításoknak, amit az ekáer, a online pénztárgép rendszer és a nemzetközi adatcsere segít - mondta.
Hangsúlyozta, az államháztartás adó- és adójellegű bevételeit elsősorban az önkéntes jogkövetés támogatásával és nem az ellenőrzések szaporításával kell elérni. Már tavaly is lehetőség volt arra, hogy NAV az együttműködő, a szabályokat szem előtt tartó gazdálkodókat ne szankcionálja, hanem támogassa a hiba kijavításában, de idén már ennek jogi lehetősége is adott.
Támogató eljárás akkor indul, ha a revizorok jó esélyt látnak arra, hogy az adózó önként pótolja vagy kijavítja a hibákat, miután felhívták a figyelmét az adatszolgáltatásra, önellenőrzésre. Ha nem orvosolható a hiba, vagy az adózó nem hajlandó a kijavítására, kiválasztják ellenőrzésre. Azt remélik, a támogató eljárásnak köszönhetően a többség önként kijavítja majd bevallását, erőforrások szabadulnak fel, és az adócsalókra tudnak koncentrálni. Az Airbnb-ben lakást kiadók már megkapták a tájékoztató levelet a támogató eljárásban.
A NAV kiemelten ellenőrzi idén a legnagyobb adóteljesítményű adózók körében a transzferárazást, az agresszív adótervezést, a k+f elszámolásokat és a jogdíjakat. A kiemelt adózók ellenőrzése azért fontos, mert az összes adóteljesítmény 64 százaléka ehhez a háromezres körhöz kötődik - mondta. A multinacionális vállalatoknál a társaságiadó-ellenőrzések a transzferárakra fókuszálnak. A megállapítások többsége jellemzően véletlen hibára vezethető vissza, itt is előfordul azonban szándékos adóelkerülés és fiktív számlák befogadása. A kiemelt adózók körében tavaly 112,1 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel, 6 százalékkal többet, mint 2015-ben.
A feketegazdaság elleni fellépés jegyében kiemelt figyelmet fordít a NAV a számlázási láncolatokra, amelyeknél tavaly 84,3 százalékban megállapítás született, és a nettó adókülönbözet 19,1 százalékkal nőtt, valamint az adóminimalizálókra, akiknél 88,8 százalékban megállapítás történt, és az egy ellenőrzésre jutó nettó áfa adókülönbözet 64 millió forint volt.
Nem feledkeznek meg a székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózókról sem, akiknél tavaly 8,25 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel, ahogy a székhely- és illetékességváltoztatókról sem, akiknél az utólagos vizsgálatok során tavaly 14,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg.
Fókuszban van a munkaerőkölcsönzés is, ahol 2016-ban 873,9 millió forint nettó járulékkülönbözetet tártak fel, ahogy a sharing economy (megosztáson alapuló közösségi gazdaság) is, ahol az adóellenőrzések 95 százaléka végződött megállapítással, szankcióval (121 milliárd forint), a célellenőrzések 30 százalékánál mulasztási bírságot szabtak ki.
A célkeresztben vannak a bevallás alapján alvó, de kontroll adatok alapján tevékenységet folytató cégek, a cégtemetők, az offsore gyanúval érintett adózók, az online pénztárgép használatára újonnan kötelezettek, az illegális fémkereskedelmet folytatók, a nagybani piacok és az elektronikus kereskedelem is.
A tevékenységek közül többek között kiemelten ellenőrzi a NAV a gépjármű, motorkerékpár kereskedelmet és javítást, különösen a használt gépjármű kereskedelmet, az ingatlan bérbeadást és egyéb szálláshely-szolgáltatást, a személyszállítást, figyelemmel kísérik a csomagküldő internetes kiskereskedelmet, a fizikai közérzetet javító szolgáltatásokat, és górcső alá veszik az internetes oktatást is. Ellenőrizni fogják azt is, hogy a minimálbér, illetve szakmunkás bérminimum emeléséhez kapcsolódnak-e visszaélések, például emelkedett-e a kisebb óraszámban, részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, és ha igen, indokolt volt-e.
A kockázatelemzési eredmények alapján az ellenőrzések elsősorban a fővárosra és Pest megyére koncentrálódnak, továbbá a keleti és délkeleti határ melletti területeken is erőteljes lesz az ellenőrzés.
(MTI)
