Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszter-helyettese és Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke közös sajtótájékoztatón értékelték a legfrissebb inflációs adatokat, valamint a hazai állampapír-forgalom alakulását.
A Magyar Államkincstár székhelyén tartott eseményen Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszter-helyettese a február 11-én közölt statisztikai adatokat kommentálva kedvezőnek ítélte a lakosság számára azt, hogy 1,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak januárban a tavalyi év első hónapjához képest.
A kedvező gazdasági folyamatok hatására mind a lakosságnál, mind a vállalkozásoknál több pénz maradt az elmúlt években. Ez az ország stabilitása szempontjából kiemelkedően fontos, hiszen a lakosság a megtakarítások jelentős részét állampapírba fekteti, így egyre nagyobb arányban belülről finanszírozható az államadósság – fogalmazott az államtitkár.
Tállai András a sajtótájékoztatón a Magyar Államkincstár középtávú stratégiájáról is szót ejtett. Az elkészült ajánlás szerint a kincstár megújulásában a közpénzek átlátható, hatékony és ellenőrzött felhasználásának támogatása játssza a legfontosabb szerepet.
A Magyar Államkincstárban december végén több mint 150 ezer ügyfél rendelkezett értékpapír-nyilvántartási számlával, a számlákon több mint 686 milliárd forint névértékű állampapír volt - mondta a Magyar Államkincstár elnöke.
Dancsó József elmondta: a Kincstári Start-értékpapírszámlák száma tavaly december végén megközelítette a 66 ezret, amelyből a Babakötvény 2013. december 2-i indulása után mintegy 49 ezret nyitottak az előtakarékoskodni kívánó szülők. A Kincstári Start-értékpapírszámlákon - tavaly év végén - országosan összesen több mint 10 milliárd forint névértékű Babakötvény volt - tette hozzá.
Dancsó József kiemelte: az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha a finanszírozásban jelentős szerepet játszanak a belföldi befektetők, közöttük a lakossági kisbefektetők, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető csoport a lakosság. Fontos, hogy a kifizetett kamat minél nagyobb részét belföldön használják fel, vagy fektessék be újra - mondta a kincstár elnöke.
Hozzátette: az ország stabilitása szempontjából lényeges, ha a lakosság a megtakarítások jelentős részét állampapírba fekteti, így egyre nagyobb arányban belülről finanszírozható az államadósság.
Dancsó József szólt arról, hogy kidolgozták a kincstár középtávú stratégiáját, amelynek célja, hogy a kincstár a feladatait a szolgáltatásokra koncentrálva, az ügyfelek igényeihez igazodva magas szakmai színvonalon lássa el.
Kifejtette: a Magyar Államkincstár ügyfelei - a tavaly december végi adatok szerint - leginkább a 3, illetve az 5 éves futamidejű, inflációkövető Prémium Magyar Államkötvény különböző sorozataiban tartják a pénzüket. A 2014. március 17-étől vásárolható 4, 6, illetve 10 éves futamidejű Bónusz Magyar Államkötvény is nagyon sikeres állampapír.
Hozzáfűzte: tavaly ősszel 23 helyen nyílt állampapír értékesítési pont, így országosan ma már 54 ügyfélszolgálaton vehető igénybe a kincstár állampapír-forgalmazási szolgáltatása.
Dancsó József kérdésre elmondta: a Miniszterelnökség irányításával napirenden van az államkincstár feladatainak átalakítása. Azt már eldöntötték, hogy a családtámogatási rendszer elkerül a kincstártól, ezzel együtt a jövőben a kincstár a Területfejlesztési Operatív Program közreműködő szervezete lesz, ezzel bővül az intézmény feladatköre - mondta a kincstár elnöke.
Kérdésre válaszolva Tállai András a Letelepedési Államkötvénnyel kapcsolatban kiemelte: ezek az állampapírok csak a lejáratkor jelentenek költséget az államnak. A forgalmazó cégek saját maguk határozzák meg költségeiket, de ezeket a ráfordításokat nem az államnak, hanem a kötvényeket jegyzőknek kell állniuk. Arról a letelepedési kötvényt jegyzők döntenek, hogy ilyen költségstruktúra mellett is hajlandóak-e jegyezni a kötvényt – mondta Tállai András, hozzátéve, ha a forgalmazást az állam végezné, az jelentős kiadásokkal járna.
(MTI/NGM)
