Folyamatos az érdeklődés a magyar kormány által kidolgozott árfolyamvédelem iránt: több európai ország pénzügyi szakemberei mellett külföldi médiumok is kíváncsiak a módszer részleteire. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a horvát Nova Televíziónak adott exkluzív interjújában a devizahitelesek megmentése érdekében tett hazai gyakorlatról beszélt.
A Nova Televízió megkeresésére január 20-án Tállai András részletesen bemutatta a kormány azon erőfeszítéseit, amelyeket a bajba jutott devizahitelesekért, valamint a devizahitelezés problémája ellen tett az utóbbi években. A horvát médium hazánk gyakorlatát szeretné közönségének bemutatni, a így a svájcifrank-válság magyarországi hatásairól, a kormány intézkedéseiről, valamint az eddig megtett lépésekről kérdezte a politikust.
Az államtitkár a kezdetektől vázolta azokat a folyamatokat, amelyek a devizahitelek végleges kivezetését tették szükségessé. Elmondása szerint a devizahitelezés fő problémája abban állt, hogy az árfolyammozgások miatt kiszámíthatatlan volt a családok havi törlesztési terhe, a forintárfolyam gyengülésével a megemelkedett törlesztőrészleteket sok család ki sem tudta fizetni. Mindehhez hozzájárult az is, hogy az embereket sok esetben nem megfelelően tájékoztatták a bankok a hitelfelvételnél, így nem számoltak a lehetséges kockázatokkal.
Tállai András kiemelte: a kormányzati intézkedések középpontjában mindig is a lakás, tehát a családok otthonának védelme állt. Ennek első lépéseként még 2010-ben megtiltották a devizahitelezést, hogy ne nőjön tovább a már addigra is súlyos mérteket öltő probléma. Ehhez kapcsolódóan a bankoknak kötelezővé tette a kormány a devizaközépárfolyam vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazását; az adósoknak ingyenesen, illetve minimális díj ellenében élhettek az előtörlesztés lehetőségével; illetve a futamidő alatt egy alkalommal díjmentessé vált a futamidő legfeljebb öt évvel történő-meghosszabbítása is.
A következő intézkedések között szerepelt a kedvezményes végtörlesztés opciója, illetve a Nemzeti Eszközkezelő életre hívása, amely felvásárolta a fizetésképtelen ügyfelek lakását, amiben bérlőként tovább maradhattak. Ennek köszönhetően 25 ezer család otthona menekült meg. Az árfolyamgát lényege pedig az volt, hogy a belépő 60 hónapig a piaci árfolyamnál sokkal kedvezőbb árfolyam mellett törleszthette a hitelét, az árfolyam különbözet pedig egy speciális gyűjtő hitelszámlára került, aminek a kamatát átvállalta 50-50 százalékban az állam és a bankok. Így az árfolyamgátas hiteladósok ezen időszak alatt az árfolyam változásától függetlenül fix törlesztő részlettel számolhattak.
A devizahitelesek megmentésének következő állomását 2014 januárjától ismerhetjük, amikor is az adójogszabályok lehetővé tették, hogy a cégek 5 millió forintig adómentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését. Hosszas jogi eljárások után végül 2014. június 16-án mondta ki a magyar legfelsőbb bíróság, a Kúria, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el, amikor egyoldalúan emeltek kamatot, a devizahiteleknél pedig tisztességtelen árfolyamrést alkalmaztak. Viszont a Kúria döntése egyértelművé tette azt is, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell állnia.
A teljes jogi felhatalmazás alapján a kormány ezt követően úgy döntött, hogy végleg rendezi a devizahitelek ügyét, és három törvényt terjesztett 2014 őszén az Országgyűlés elé: a tisztességtelen banki eljárások miatt visszatérítés jár az embereknek, a felelőtlen hitelezés újraindulásának meggátolása érdekében törvényt alkottunk a fair bankokról, illetve a legfontosabb, hogy a bankokkal történő megegyezést követően forintosítottuk a devizaalapú jelzáloghiteleket.
A forintosítás az akkori piaci árfolyamhoz közeli értéken történt, a svájci frank alapú hiteleknél 256,5 forintos, euró alapúaknál pedig 309,5 forinton. Az átváltáshoz szükséges devizát 9 milliárd euró értékben még novemberben a Magyar Nemzeti Bank euróban biztosította a pénzintézeteknek, akik december folyamán a szükséges részt átváltották svájci frankra, így januárban már nem volt svájci frank árfolyamkockázata sem a pénzintézeteknek, sem a jelzálogadósoknak.
A svájci jegybank döntésének köszönhetően múlt héten egy nap alatt közel 30 százalékkal gyengült a forint a svájci frankhoz képest, ami a forintosítás nélkül összességében több mint 500 milliárd forintos tartozásnövekedést jelentett volna, tehát ekkora plusz tehertől védte meg a Kormány a magyar devizahiteleseket, a magyar családokat. – hangsúlyozta Tállai András, majd hozzátette, hogy közel 500 ezer darab jelzáloghitel szerződést, mintegy 3600 milliárd forint értékben váltottak át, amely ha devizában, elsősorban svájci frankban maradt volna, akkor beláthatatlan következményekkel járt volna Magyarországra nézve
Kérdésre válaszolva az államtitkár azt is elmondta, hogy a nemzetgazdasági tárca megküldte tanulmányozásra a forintosításról és a fair bankokról szóló törvényeket a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokkal a horvát és a lengyel pénzügyminisztérium részére, miután erre tőlük hivatalos megkeresés érkezett.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
