Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató.
A kormány benyújtotta a Parlament Törvényalkotási Bizottságának a tavaszi adócsomag módosító javaslataként az új kafetéria-szabályokat, amelyet a bizottság ma tárgyal.
A cafeteria-rendszer átalakítására azért van szükség, mert Brüsszel gyakorlatilag szétzúzta a honi kafetériarendszert. A kormány célja az volt, hogy olyan új rendszert hozzon létre, amely amellett, hogy megfelel az uniós előírásoknak, mindenek előtt a magyar emberek érdekét tartja szem előtt. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy az eddigi béren kívüli juttatások egy részét készpénzben kaphassák meg a magyar munkavállalók.
Az előterjesztés nyomán a jövőben két típusú béren kívüli juttatás illetheti meg kedvezményes adózású keretek között a honi alkalmazottakat: a készpénz-kafetéria mellett Szép-kártyára kaphatnak még juttatásokat a dolgozók.
A javaslat más szabályokat állapítana meg a versenyszféra munkavállalói és a közszféra dolgozóira. A magánszektorban 450 ezer forint volna a kedvezményes éves kafetériajuttatás felső határa. Az összegből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne az érintettek Szép-kártyájára. A közszférában a keret összeg változatlanul kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.
A turizmus fellendüléséhez jelentősen hozzájáruló Szép-kártya tehát megmarad, ahogy az Erzsébet-program működését is biztosítani fogja a kormány.
A munkáltató a kafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.
A munkavállalónak semmit nem kell fizetnie a juttatás után. A munkáltató fizeti meg a kedvezményes közterhet. A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os EHO-t.
Amennyiben a parlament elfogadta a javaslatot, a dolgozók már 2017. január 1-től a fentek szerint kapják meg a béren kívüli juttatásokat.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
