Egy hete az Európai Bizottság még az adóelkerülés csökkentésében játszott szerepe miatt emelte ki a magyar ekáert (az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert), ma viszont kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen éppen az online közúti ellenőrzés rendszere miatt.
Brüsszel döntése érthetetlen és súlyosan veszélyezteti a gazdaság fehérítéséért tett példaértékű magyar intézkedéseket. A kormány mindent elkövet, hogy megvédje az Európai Számvevőszék által is elismert hazai ekáer rendszert, amely a leghatékonyabb eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmével szemben.
Európai Bizottság - egy hete publikált - áfa-adórés tanulmánya szerint 2015-ben Unió-szerte összesen 152 milliárd euró (több mint 47 billió forint) forgalmi adótól estek el a tagállami költségvetések. Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít egy olyan jogintézménnyel szemben, amely az elmúlt két évben bizonyított. Az ekáer ugyanis eredményesen szűrte ki az áfa csalásokat, jelentősen növelve ezzel az államkassza bevételét. Két év alatt az online pénztárgéppel együtt 420 milliárd forintot hozott a kincstárnak. Az online közúti ellenőrzési rendszer kizárta az illegális szféra szereplőit a piacról, tisztességes cégek így jóval több megrendelést kapnak. Alig néhány hónappal az éles üzem beindulása után – már 2015. májusában - a zöldségtermesztők megközelítőleg 15-20%-os felvásárlási árnövekményt könyvelhettek el.
Az ekáer hatékonyságát nemcsak a költségvetés bevételi adatsora és a vállalkozások pozitív visszajelzése igazolja, hanem a fokozott nemzetközi érdeklődés is. Az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott rendszert az elmúlt több mint két évben az Európai Unió majd minden tagállama tanulmányozta, és már két ország át is vette a szabályozást. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét.
Brüsszel mai döntése azért is meglepő, mert az áfarés arányának javulásában játszott szerepe miatt egy hete a Bizottság még éppen az ekáer rendszer bevezetését emelte ki. A jelentős javulás az áfa-kiesés arányszámában is lecsapódott: 2015-ben, az ekáer bevezetésének évében 3 százalékponttal csökkent az áfarés hazánkban, ami az uniós országok között is kiemelkedő teljesítmény. Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió más országaiban. Míg hazánkban az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék.
A gazdaság fehérítése mellett az adók tényleges beszedését is segíti az online rendszer. Csak idén június 30-ig több mint 5,7 milliárd forintnyi tartozást egyenlítettek ki az ekáer szűrőjén fennakadt végrehajtható adótartozást felhalmozó vállalkozások.
A kormány az adópolitikáján Brüsszel miatt sem fog változtatni. Magyarországon nem az adók emelését, vagy új adók kivetését szorgalmazza a kormány, hanem a meglévő adókat kívánja hatékonyabban beszedni. Azt pedig, hogy az ekáer alkalmas a csalárd vállalkozások kiszűrésére az egyik legprudensebb brüsszeli testület, az Európai Számvevőszék is elismerte.
A kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje az ekáert. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásának következménye most túlmutat az országhatáron is, hiszen a döntés a magyar modellt átvevő vagy hasonló rendszer bevezetésén dolgozó tagállamokat is érinti. Kétségtelen, hogy összeurópai érdek az, hogy fennmaradjanak az online közúti ellenőrző rendszerek. Ez ugyanis az egyetlen olyan eszköz, amely akár el is tüntetheti az áfacsalások legnépszerűbb, egyben legnagyobb kárt okozó módszerét: az utaztatásos áfacsalásokat.
Az elektronikus rendszerrel a hivatal nyomon követheti az ország útjain haladó teherautókat, egyebek mellett az útdíjbefizetést ellenőrző kamerák és a tengely-súlymérő állomások adatainak segítségével. Az áruforgalom kétes szereplői így gyorsan kiszűrhetők, velük szemben szinte azonnali hatósági fellépésre nyílik lehetőség. Az online ellenőrző rendszer előnye, hogy már akkor lefülelhető a forgalmi adócsalás, amikor az elkövetők még csak az előkészületeknél tartanak.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
