Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá csütörtökön a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a szakmai szervezet huszonkettedik konferenciáján, Visegrádon. A dokumentumot az NFM tárcavezetője nevében Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikáért felelős államtitkár, a kamara részéről pedig Lukács János elnök látta el kézjegyével.
A rendezvényen Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára tartott előadást, amit a 2010 előtt regnáló kormányok és a jelenlegi kabinet gazdaságpolitikája közötti alapvető különbség bemutatásával kezdte. Emlékeztetett arra, hogy 2002 és 2006 között a balliberális kormányok egyszer sem tudták tartani az elvárt 3%-os hiánycélt, ezért az uniós csatlakozás után azonnal megindult a túlzott deficiteljárás ellenünk. 2006-ban rekordméretet öltött a költségvetési hiány (9,4%), mindez történt két évvel a pénzügyi válság kirobbanása előtt – idézte fel a történteket az államtitkár, aki a „pazarlás gazdaságtana”-ként definiálta az akkori pénzügypolitikát, ami a régiós versenytársak teljesítményéhez viszonyítva is lemaradást eredményezett.
A 2010 májusában hivatalba lépő új kormány annak ellenére, hogy igen rossz állapotban levő államháztartást és hanyatló gazdaságot örökölt elődjétől, a GDP arányos költségvetési hiányt az elmúlt három évben folyamatosan sikerült 3 százalék alatt tartania. Emlékeztetett, hogy a Fidesz-kormány első négy évében a költségvetési fegyelem megteremtése mellett az államadósság csökkentésére, illetve a magán eladósodottság és devizakitettség kezelésére kellett koncentrálnia, miközben tudatában volt annak, hogy a gazdaságpolitika fókuszában egyben a tartós gazdasági növekedés megteremtésének és a foglalkoztatás bővítésének kell lennie. A reformintézkedések gazdaságélénkítő hatása 2013-ban azonban már látszódott, amikor a visegrádi országok közül csak a lengyel gazdaság bővült nagyobb ütemben, mint a magyar – emlékeztetett, hozzátéve hogy miközben az Európai Bizottság 2014-es előrejelzése GDP növekedésében 2,4 %-kal számol Magyarországon, addig a kormány előrejelzései szerint az idei növekedés elérheti a 3,1%-ot.
Tállai András utalt arra is, hogy a 2010-es kormányváltáskor kettős eladósodottság jellemezte az országot: az államadósság a GDP 84%-ának felelt meg, sőt az önkormányzatokat, a KKV-kat és a lakosságot egyaránt a devizahitelek csapdájába csalta a folyamatosan növekedő adósság terhére fenntartott látszólagos stabilitás.
Az örökölt helyzetre a kormány nem konvencionális gazdaságpolitikai eszközökkel reagált, majd az európai bírálatokra rácáfolva bebizonyította: nem lehetetlen egyszerre a gazdasági stabilitást is megőrizni, az államadósságot is csökkenteni, és a növekedést, a beruházásokat is ösztönözni. Lehet úgy egyensúlyt javítani, hogy közben a belső fogyasztás is élénkülni tud és a foglalkoztatási adatok is kedvezően alakulnak.
A rendezvényen az NFM-et képviselő Hegmanné Nemes Sára államtitkár kifejtette, hogy a kamara és az általa képviselt NFM megállapodásának legfőbb célja, hogy a kamara mostantól szakmai tanácsokat adjon az állami vagyongazdálkodás, az állami cégek gazdálkodása területén, illetve segítséget nyújtson a jogalkotási munkában.
Az államtitkár jelentős lépésként értékelte, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény kétharmadossá vált, és meghatározták benne a nem privatizálható vagyonelemek körét. 2010-ben lezárult a privatizáció, s egy ezzel ellenkező folyamat indult el: az állami vagyon gyarapítása és megőrzése. A következő lépés a rezsicsökkentés folytatása mellett egy nemzeti közszolgáltató holding létrehozása, melyhez hasonlóan nonprofit jellegűvé kívánja átalakítani a kormány a víziközmű-társaságok, a hulladékkezelő és kéményseprő cégek gazdálkodását is.
(MTI, NGM)