Számításaink szerint jövőre 230 ezer - a gazdaságfehérítés egyik leghatékonyabb eszközének tartott - pénztárgép szolgáltat online, azonnali adatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Az újonnan kötelezett, mintegy 20 ezer vállalkozás öt pénztárgéptípusból választhat. Az érintettek csaknem fele már kért is – a kassza használatához szükséges – ún. üzembehelyezési kódot az adóhivataltól.
Az online pénztárgéprendszer sikere megkérdőjelezhetetlen. Nemcsak a költségvetés bevételi adatsora és a tisztességes piaci szereplők visszajelzése, hanem az EU is elismeri, és más tagállamoknak átvételre ajánlja a magyar kasszarendszert. Két év alatt – az EKÁER-rel együtt – több mint 420 milliárd forintot hozott az online pénztárgép a költségvetésnek. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint sikeresek és eredményesek a gazdaságfehérítő intézkedések, hiszen egy év alatt több mint négy százalékponttal - 22,24% 17,95% - csökkent az áfa adórés. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.
A 2017. január 1-jétől pénztárgép használatára kötelezetteknek minden egyes bevételükkel el kell tudni számolni – a választott adózási módtól függetlenül, ugyanúgy, mint minden más gazdasági szereplőnek. A jogszabály alapján választhatják az érintett vállalkozások akár azt is, hogy bevételeikről minden esetben számlát állítanak ki. Ebben az esetben a havi adatszolgáltatási kötelezettséggel is számolniuk kell, illetve azzal, hogy a nyugtaadási kötelezettség teljesítését esetükben csak a hagyományos módszerrel – a próbavásárlással – tudja ellenőrizni a NAV. A katát (kisadózó vállalkozások tételes adója) választó kisvállalkozóknak különösen oda kell figyelni arra, hogy minden egyes bevételükről legyen bizonylatuk (azaz nyugtájuk vagy számlájuk), mert a kata alanyisága azonnal megszűnik a vállalkozónak, amint a NAV nyugtaadás elmulasztása miatt járó, mulasztási bírságot kiszabó határozata jogerőre emelkedik.
Az 50 ezer forintos állami támogatás a 2017. január elsejétől pénztárgép használatára kötelezetteknek jár, azaz a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet; a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem működtetését; a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszőröknek, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)