Hornung Ágnes: A befektetők keresik a biztonságot jelentő magyar kötvényeket.
Komoly siker az állami kötvénycsere-program, amely a magyar gazdaság igen kedvező megítélését mutatja – mondta lapunknak Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
– Első alkalommal hajtott végre deviza-kötvény-cserét az Állami Adósságkezelő Központ. A 2018 és 2023 között lejáró ötéves dollárkötvényeket tízéves eurókötvényekre cserélték. Miért jó mindez?
– Általános kormányzati cél az államadósság szintjének folyamatos csökkentése, amit teljesítettünk is az elmúlt hét évben. Emellett kiemelt szempont, hogy csökkenjen az államadósságon belüli devizaadósság mértéke, valamint a külföldiek és belföldiek kezében lévő állomány aránya. Ez is teljesült, hiszen a deviza–nem deviza arány korábbi, 2011-es ötven százalék feletti szintről idén év végére várhatóan 25 százalék alá csökken, a külföldi befektetők aránya pedig 39 százalékra mérséklődhet az adósságon belül. Azzal, hogy 1,2 milliárd dollár értékben visszavettük a magasabb kamatozású dollárkötvényeket, és egymilliárdnyi értékben alacsonyabb kamatozású eurókötvényeket bocsátottunk ki helyette, az adósság nem növekedett, viszont csökkent a kamatkiadás, és egészségesebb állapotúvá vált az állomány szerkezete. Ez a tranzakció öt év alatt 45–50 milliárd forintos megtakarítást jelent a magyar államnak.
– Miért pont most történt ez meg?
– Már nagyon rég nem voltunk kint a devizakötvény-piacon, forintból finanszíroztuk az államadósságot, mivel célunk volt az ország gazdasági sérülékenységének csökkentése. Ez továbbra is fontos, ugyanakkor az egészséges devizaszerkezet már megenged meghatározott mértékű devizakötvény-kibocsátást, amelyhez most a piaci feltételek is megfelelőek voltak.
– Mit adott még ez a művelet?
– A forintban mérhető nyereségen túl vannak egyéb, számokban ki nem fejezhető eredmények is egy ilyen tranzakció esetén. Néha már szemmel látható nehézséget okozott a piacnak, hogy nem tudta megfelelően „beárazni” Magyarországot. A hitelminősítő szervezetek visszajelzései, a CDS-, azaz az országkockázati felár jelzik ugyan, hogy az államot hova sorolják a befektetők, de elengedhetetlen, hogy egy állam ténylegesen megmérettesse magát a piacokon. Azzal, hogy kiléptünk a devizapiacra, az ottani szereplők pontosabban meg tudják majd határozni az ajánlatukat az új devizakötvényre vagy forintkötvényre, és akár a CDS-felárat is jobban „be tudják lőni”, emellett szélesedik a befektetői bázis is. Mindezeket figyelembe véve egyfajta indikátor is tehát, hogy komoly hozamon, ötszörös túljegyzés mellett sikerült a kötvényeket értékesíteni.
– Mit mutat az új kötvények ötszörös túljegyzése?
– Ez komoly eredménynek számít, különösen úgy, hogy 2014 óta nem volt deviza-tranzakciónk, eurókötvényt pedig legutoljára 2011-ben bocsátottunk ki. A piacon többféle papír van, a befektetőknek szükségük van biztonságosabbra is. A magyar papírok ide tartoznak, befektetésre ajánlottak, ezért cserébe alacsonyabb, 1,9 százalékos kamatot kínálnak. A túljegyzés egyfajta visszajelzés arra, hogy a befektetők jónak tartják a magyar gazdaság állapotát. Ezek hátterében többek között a stabil magyar költségvetés, a kiszámítható gazdaságpolitika, a több lábon álló növekedés, a pozitív külső mutatók és a bankrendszer éledezése áll.
– Más, de szintén fontos téma, hogy folyamatos, dinamikus növekedés tapasztalható a lakáspiacon, amelyet a kormány otthonteremtő programja is segít. Várhatók további intézkedések?
– A válság után évekig alig épültek új lakások, és 2013 után is alig éledezett a piac. A cél az volt, hogy robbanásszerű növekedés történjen, ugyanis a kínálat nagyon kicsi volt, miközben a kereslet óriásira nőtt. Erre hozta létre a kormány az otthonteremtési programot, amelynek része a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), az új építésű lakások értékesítése után fizetendő áfa öt százalékra csökkentése 2019-ig és a kedvezményes kamatozású hitel. Az intézkedés sikeres, hiszen folyamatosan nő a lakások és a kiadott építési engedélyek száma is. Az, hogy az otthonteremtési kedvezmények három pilléréből melyikre lesz szükség hosszú távon, az attól függ, hogyan alakul a további piaci kereslet-kínálat, ehhez kell igazítani a kedvezményrendszert. Jelenleg az intézkedések felülvizsgálata és technikai egyeztetések folynak.
– Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül a Pénzügyi Tudatosságot Segítő Stratégia. Mit várnak tőle?
– A pénzügyi tudatosság támogatására többféle programot dolgoztunk ki az utóbbi időben, amelyek azonban nincsenek egységes rendszerben. A cél, hogy minden meglévő kezdeményezés egységesítsünk annak érdekében, hogy már gyerekkortól mindenki megtanulja, hogyan kell bánni a pénzzel. Az újdonság, hogy az ismeretek a Nemzeti alaptanterv részeként kötelező tárgyként kerülnének be az oktatásba. Egyelőre nagyon jó a stratégia fogadtatása, amelyet várhatóan néhány héten belül elfogad a kormány. Ez az első lépés, az eredményei pedig már néhány év múlva megmutatkoznak.
(magyarhirlap.hu)
