A kiszámíthatóság jegyében a kormány a jövő évben és azután is már tavaszra el akarja készíteni a rákövetkező év költségvetését – mondta a Magyar Időknek Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. A kormány szerint a gyenge mezőgazdasági szezon ellenére tartható az idei háromszázalékos növekedési cél, miközben az átállíttatott otthonteremtési támogatási rendszertől a stabil növekedés fennmaradását várja a tárca.

Meglehetősen vegyesen alakultak év végére a gazdaságot érintő hatások, emiatt a piaci elemzők és a jegybank is módosította idei növekedési előrejelzését. Az új tényezőket figyelembe véve most hová várja a kormányzat az idei GDP-növekedést?

Az elmúlt két negyedévben valóban vegyes volt a kép, emiatt némileg módosultak a várakozások. Magyarország esetében a mezőgazdaság kedvezőtlen alakulása hatott negatívan a növekedésre. Ezzel együtt kiemelkedő eltéréseket nem látunk a prognózisban, az év végére változatlanul 3 százalék körülire várjuk a növekedést, valahol a konvergenciaprogramban előirányzott 3,1 százalékos előrejelzés és a harmadik negyedéves 2,8 százalékos tényadat között. A jövő évre felmerült tényezőket, a migrációt, a kínai gazdaság lassulását vagy a Volkswagen-botrány hatását mind azonosítottuk, így jelenleg nem látunk okot, hogy módosítsuk a 2016-os előrejelzést. Jövőre a gazdaságban a legfontosabb tényező a sokat emlegetett uniós pénzek kifizetésének lassulása lesz, ezt kell kiemelt kockázatnak tekinteni.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy a jegybanki programok a jövőben is negyedét vagy harmadát adhatják a teljes növekedésnek. Ez megfelel az NGM számításainak is?

A jegybanknak jelentős ráhatása van a gazdasági folyamatokra, és úgy gondolom, hogy ez rendjén is van, hiszen a kormányzatnak és az MNB-nek is megvan a maga szerepe a gazdaságpolitikában. Ezzel együtt a jegybanktól függetlenül kormányzati szinten is számos kezdeményezéssel éltünk: az szja csökkentése 120 milliárd forintot hagyhat a háztartásoknál, és idetartoznak a különböző életpályamodellek és családi adókedvezmények is. Ezenfelül növekedésösztönző intézkedés a bankadó csökkentése vagy a sertéshús áfájának mérséklése 5 százalékra. Ezek mind számottevően támogatják a növekedést, és további lépéseken is gondolkodunk.

A Magyar Bankszövetség szerint a bankadónak most már nagyobb a kára, mint amennyi befolyik belőle a költségvetésbe, ezért indokolt lenne a nemrég elfogadottnál jóval nagyobb adócsökkentés, illetve az uniós átlag alatti bankadószintre áttérni. Egyetért ezzel a kormány?

A bankadó egy bevételi tétel a költségvetésben, amellyel kalkulálunk. A bankadó csökkentésére azonban vállalásokat tettünk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás keretében. Vállaltuk azt is, hogy a csökkentéssel az adószintet beállítjuk egy európai uniós átlagra. Én úgy látom, hogy ez már önmagában segíteni fogja a növekedést, hiszen a bankoknak több lehetőségük nyílik a hitelkihelyezésre. A 2016-os bankadó-szabályozást már jóváhagytuk. A 2017-es szabályokat legkésőbb a jövő évi költségvetési ciklusban, de inkább az előtt szeretnénk véglegesíteni.

Tervez a kormány intézkedéseket kifejezetten 2016-ra, amivel a várható pangást át lehet vészelni?

A napokban bejelentett lakásáfa-csökkentés és a teljes otthonteremtési támogatási rendszer bevezetéséhez nagy várakozásokat fűzünk, amelytől jelentős beruházásösztönzést és növekedést várunk. Mindennek van persze költségvonzata, jelenleg is vizsgáljuk a fedezet lehetőségeit. Azonban nem szabad csak a költségeket nézni, hiszen a másik oldalon a létrejövő beruházások bevételt generálnak, munkahelyeket teremtenek. Még nehéz megítélni, de bízunk benne, hogy ez a ráfordítás bizonyos időn belül, akár rövid távon megtérül, ezt követően pedig majd bevétel származik belőle. Nehéz ma még megjósolni, hogy hány új lakás épülhet, még több részleten dolgozunk. Tavaly 8000 lakás épült, az intézkedések hatására ez a szám jelentősen nőni fog, hogy hol áll meg, azt a kidolgozott részletek tükrében lehet majd pontosan megmondani. Jelenleg inkább azt emelném ki, hogy 5000 új lakás építése nagyjából 100-120 milliárd forint beruházást jelent, amely a GDP-ben megjelenítve 0,2 százalékponttal magasabb növekedést eredményezhet, valamint 5-7 ezer munkahelyet generál. Gondolkodunk továbbá egy hitelösztönzési csomagon, amelynek előzményeként egyeztettünk a bankok vezetőivel, hogy feltárjuk a hitelezés korlátait. Ennek a programnak a részleteit 2016 elején fogjuk bemutatni. Az egyik kiemelt eleme a hitelgarancia bővítése lenne, ebben a rendelkezésre álló keret tágításával nagy hatást lehet érni. A további intézkedések kialakítás alatt vannak.

A lakossági devizahitelek rendezése lassacskán a végéhez ér. Maradt még azonban egy jelentősebb önkormányzati adósságállomány, amit korábban az állam átvállalt. Mi lesz ezeknek a szerződéseknek a sorsa? Jön egy újabb forintosítás?

A folyamat több lépcsőben zajlott, először a megyei önkormányzatok, utána az 5000 főnél kevesebb lakosú, 2013-ban az 5000 főnél nagyobb lélekszámú települések adósságának jelentős, 40-70 százalékát vette át az Államadósság-kezelő Központ. 2014-ben az önkormányzatok fennmaradó adósságának konszolidálására is sor került, így az önkormányzatok adósságszintje a korábbi 1300 milliárdról 29 milliárdra esett vissza. Az átvállalt adósság jó részét az állam már visszafizette, a fennmaradó részt pedig hosszú távon törleszti, változatos módon, a többi adósságelemmel együtt kezelve. Ennek az adósságnak egy része az ÁKK, és így a központi költségvetés mérlegében még jó ideig szerepelni fog; nagyjából 2035–2038-as kifutással lehet számolni, de fokozatosan csökken a fennálló állomány.

A jegybank adatai szerint van egy több száz milliárd forintosra tehető nem teljesítő hitelállomány, amit „reménytelennek” minősítettek. Ezt hogyan akarja kezelni az állam? Újabb banki teherre lehet számítani, vagy átvállalja az állam a költségeket?

Magyarországon a nem teljesítő hitelek aránya sajnos tényleg elég magas, ha számokban nézzük, 16 százalék. A lakossági hitelek körében 18 százalék, a vállalati hiteleknél pedig 13 százalék a ráta. Ezek kezelését külön kell venni: vállalati oldalon a működését hamarosan megkezdő Mark Zrt. támogatja majd a portfóliótisztítást, míg lakossági oldalon is számos kezdeményezés segíti a nem teljesítő hitelállomány csökkentését, idesorolnám többek között a devizahiteles-mentést, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felállítását és működését, a családi csődvédelem intézményét. Mindezeken túlmenően a kormány ösztönözni akarja a piaci szereplők részvételét a nem teljesítő jelzáloghitelek rendezésében, amiről egyeztetéseket folytatunk.

A magyar gazdaságpolitikával szemben befektetői körökben elterjedt vád a kiszámíthatatlanság. Többek között erre adott válaszként idén már tavasszal elfogadták a 2016-os költségvetést. Ez mostantól bevett gyakorlat lehet?

Igen, a kormány feltett szándéka, hogy a kiszámíthatóság jegyében már a tavaszi ülésszakban meglegyen a rákövetkező év költségvetése. Az ideihez hasonlóan a jövő évben is ez a terv.

Nem ambiciózus ez, pont a sok bizonytalanságot hozó 2016-ra?

Azt gondolom, reális képünk lehet már tavaszra arról, hogy mi lehet 2017-ben. A stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából pedig komoly az elköteleződés a kormány részéről, hogy már tavasszal a parlament elé terjeszti a költségvetést.

A forint árfolyamánál két végletről beszélnek: a gyenge forintnak a gazdaságélénkítő, illetve az erős forintnak az államadósság-csökkentést támogató szintjeiről. Ha választási helyzetbe kerül, az NGM melyiket részesíti előnyben?

Az alaptörvényben, illetve a stabilitási törvényben megfogalmazott célkitűzés, hogy a GDP-arányos államadósságot csökkenteni kell, ettől nem lehet eltérni, ez tehát nem választás kérdése. Ezenfelül az adósság megfelelő szerkezete is kiemelten fontos, így ebben az irányban is számos lépés történt. Az elmúlt években a devizaállomány aránya folyamatosan csökken, és csökkent a külföldiek kezében lévő adósság is. Az előbbit az év végére 30 százalék körülire várjuk, míg a külföldiek kezében lévő adósság várhatóan 50 százalék alá csökken majd.

Másik fontos költségvetési tétel, hogy a kormány 2016-ra bővítette a közmunkára fordított keretet, miközben a versenyszférában arra panaszkodnak, hogy már a képzetlen munkaerőben is káros elszívó hatása van az állami foglalkoztatásnak. Mi erről az álláspontjuk?

A magyar közmunkaprogram egyedülálló jelenség, amit korábban az unió is sok kritikával illetett. Végül ők is belátták, hogy nemcsak gazdaságpolitikai előnyei vannak, hanem egy szociálpolitikai eszköz is, amely a munka világában kevésbé járatos generációknak képez átmenetet, így hatását inkább hosszú távon nézném. Persze mint minden programnak, ennek is lehetnek gyengébb pontjai, például a hatékonyságán lehetne még javítani, erre azonban már történtek lépések. Különösen fontos, hogy célzottabbá váljon a program és jobban tudjon koncentrálni a nagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatokra.

Gyakran felmerül, hogy az itt lévő külföldi cégek elégedettek Magyarországgal, bővítenek, miközben azok, amelyek új telephelyeket keresnek, még bizonytalanok. Mi a fontosabb: új cégeket bevonni, vagy javítani a már itt lévő cégekkel a viszonyt?

Úgy gondolom, mindkettő nagyon fontos. Magyarország kedvező befektetési célpont, ennek ellenére vannak olyan vállalatok, amelyek végül nem Magyarország mellett teszik le a voksukat. A cégek azonban számos üzletpolitikai tényezőt is figyelembe vesznek a megfelelő ország kiválasztásánál, így egy beruházási döntés nem csak a gazdaságpolitikán múlik.

Beruházást befolyásoló tényező az adósságbesorolás? Amennyiben visszakerül Magyarország a befektetésre ajánlott szintre legalább háromból két minősítőnél – ahogy az jelenleg várható –, annak milyen költségvetési hatásai lehetnének?

A hitelminősítési gyakorlatban várható fordulatot elsősorban nem a költségvetési oldalról fognám meg, hanem az ország finanszírozási képességének javulását emelném ki. Fontos azonban azt is látni, hogy a piac már beárazta a felminősítést, így kiugróan nagy változás várhatóan itt sem történik.

(magyaridok.hu)