2016 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal növekedett éves összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján. A bruttó hazai össztermék év eleji visszafogottabb teljesítménye elsősorban az uniós források ciklikusságának, valamint a járműipar lassulásának tudható be. 2016 egészében a GDP növekedése érdemben újra gyorsulhat, amit a gazdasági fundamentumok és kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. A lakásépítési engedélyek számának megugrása is előrevetíti a kedvező trendet.

A növekedés lassulása elsősorban az uniós pályázatok sajátosságaival magyarázható, amit jól szemléltet az építőipari termelés mérséklődése. Az EU-s transzferek ciklikussága mellett egyedi tényezők is hozzájárulnak az első negyedéves visszafogottabb GDP-adathoz. A termelő ágazatok közül az ipari termelés enyhén visszafogta a GDP növekedés ütemét. Ennek hátterében részben az elhúzódó téli autóipari gyárleállások, részben a bázishatás állnak.

2016 második felétől a GDP növekedése érdemben gyorsulhat, amit a lakásépítési engedélyek is megalapoznak. A kedvező folyamatokat a kormányzati intézkedések is támogatják. Kiemelendő, hogy a magyar gazdaság bővülését továbbra sem hitelfelvétel táplálja. A tartósan javuló munkaerő-piaci trendek, valamint a viszonylag mérsékelt olajárak egyaránt serkenteni fogják a belső keresletet az elkövetkező negyedévekben. Előbbi hatását jól szemlélteti, hogy az első negyedévben kiugró mértékben, mintegy 150 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás az előző éves szinthez képest. A hátralévő negyedévekben az EU-s források kifizetésének felfutása, valamint a bankrendszer hitelezési aktivitásának megélénkülése is várható.

Végezetül a kormányzati intézkedések is erősítik a belföldi felhasználást, ezek közül kiemelt szerepe van a CSOK-nak és a kedvezményes 5%-os lakásáfának, melyek jelentős lökést adhatnak a lakáspiacnak. A kormány várakozásai szerint idén 13 ezerre emelkedhet az épített lakások száma.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)