A nyugdíjaknál is előretört az elektronikus fizetési forma. Öt év alatt csaknem kétmilliárd forinttal több, juttatásra felhasználható összeg maradt a nyugdíjkasszában és a szociális ellátórendszerben annak köszönhetően, hogy az állampolgárok mind nagyobb arányban választják a nyugdíjak és a családtámogatások folyószámlára utalását– mondta a Világgazdaságnak Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.
Az elmúlt években számottevően megnőtt a lakossági folyószámlára utalt nyugdíjak és családtámogatások aránya. A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint tavaly a juttatásokat elektronikus formára váltó ügyfeleknek köszönhetően idén mintegy 290 millió forinttal csökkent az államkassza postaköltsége. Az elektronikus utalások elterjedése öt év alatt 1,8 milliárd forint megtakarítást hozott a nyugdíjkasszának és a szociális ellátórendszernek. Tavaly csaknem 220 ezerrel, 15 százalékkal kevesebb – mintegy 1,185 millió – megbízást kellett kiadnia a Magyar Postának a nyugdíjak kézbesítésére havonta, mint 2013-ban.
2017-ben a nyugdíjak összegének már a 61 százaléka átutalással érkezett az érintettek bankszámlájára, ez számottevő haladás. Az átutalás elterjedése jelentékeny társadalmi megtakarítást is hozhat – kommentálta az adatokat lapunknak Balogh László. A Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a készpénzforgalom fenntartása éves szinten mintegy 450 milliárd forintos társadalmi költséggel jár. A nyugdíjjellegű és szociális ellátások terén kibontakozó folyamat öngerjesztő: a juttatásaikat elektronikus formában kapó polgárok a fizetésnél is mind nagyobb arányban használnak elektronikus megoldásokat, s így tovább csökkennek a társadalmi ráfordítások. Az MNB adatai szerint öt év alatt 13 százalékról 24,3 százalékra nőtt a bankkártyás és egyéb elektronikus úton fizetett áruk, szolgáltatások értéke, és csaknem megduplázódott – 24,3 százalékról 43,9 százalékra emelkedett – a közüzemi számlák elektronikus formában történő befizetése.
Balogh László az adatok kapcsán kiemelte: a pénzügyi tudatosság növekedésével a háztartások mind nagyobb része ismeri fel, hogy az elektronikus fizetéssel időt és pénzt is megspórol. A készpénzfelvétellel szemben a kártyás vásárlások ugyanis ingyenesek, számos szolgáltatás esetében (pl. biztosítások) az elektronikus fizetés választása kedvezményekkel jár – sorolta a példákat a helyettes államtitkár.
A következő években a nyugdíjjellegű kifizetések mind nagyobb aránya zajlik majd elektronikusan, annak köszönhetően, hogy egyre több olyan személy válik jogosulttá az ellátásra, aki aktív éveiben gyakorlott bank- és kártyahasználó volt, megszokta a pénzügyek elektronikus intézését. Természetesen még nagyon sok nyugdíjas és magyar család továbbra is postai kézbesítéssel kapja ezeket a járandóságokat, s abban nem is lesz változás, hogy a szabad döntés jogát a jogosultaknál hagyja az állam. A pénzügyi tudatosság stratégiája épp arról szól, hogy – az előnyök miatt – mind többen válasszák az elektronikus utat. Az előnyök közé sorolja Balogh László azt is, hogy átutalást választók már a hónap első napjaiban hozzájuthatnak az ellátáshoz. Magyarországon hagyományosan a hó eleji kifizetésekhez kötődnek egyebek mellett a közüzemi számlák vagy épp a banki törlesztések kiegyenlítésének időpontjai, így az elektronikus utat választók e tekintetben is előnyben vannak.
A Nézőpont Intézet közelmúltban bemutatott gazdaságfehérítési javaslataiban több elképzelés is megfogalmazódott annak kapcsán, milyen módon lehetne a nyugdíjak és a szociális juttatások még nagyobb részét elektronikus útra terelni.
A javaslatcsomagot jegyző szakértők ezt egyedi ösztönzőkkel (év végi visszatérítéssel, magasabb kamattal vagy díjmentes számlacsomaggal) látnák megoldhatónak. Az adminisztratív lépésekkel óvatosan csak odáig mentek, hogy a nyugdíjba vonuláskor a folyósítás automatikusan a bankszámlára történne, a nem elektronikus út választását külön kellene kérelmeznie a friss nyugdíjasnak.
(Világgazdaság/PM)
