A második negyedévben 4,6 százalékkal, az év első felében 4,5 százalékkal növekedett Magyarország gazdasága. Az adatok megerősítik, hogy új növekedési fokozatba kapcsolt hazánk, aminek fő mozgatóereje a hatéves bér- és adómegállapodás gazdaságösztönző hatása.
A növekedés döntő hányada a szolgáltatásokhoz köthető, amit alátámaszt az áfabevételek dinamikus bővülése is. A gyorsulás mögött elsődlegesen a hatéves bér- és adómegállapodás növekedésserkentő hatása áll, aminek köszönhetően többletjövedelem képződött a gazdasági szereplők számára a béremelések (minimálbér és garantált bérminimum), valamint a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében. A minimálbérek emelése hatással volt az egyéb bérek szintjének emelkedésére is, így a 10 százalék fölötti reáljövedelem-emelkedés is jelentősen bővítette a fogyasztást. A lakásépítések száma is számottevő mértékben, 30 százalék felett bővült.
A tőkeintenzív növekedési modellre való áttérés – amit többek között a társasági adó 9 százalékra csökkentése is támogat – nem csak a keresetek felzárkózásához, hanem a beruházások felíveléséhez is egyértelműen hozzájárul.
Nemzetközi összehasonlításban is kiemelten jól teljesített hazánk: az Eurostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben a tagállamok átlagosan 2,2 százalékkal növekedtek az igazított adatok alapján, így hazánk gazdasági növekedése kétszerese az unió bővülésének.
A 2000-es évek közepén látott gazdasági bővülést az eladósodás finanszírozta, ezzel szemben a mostani fenntartható gazdasági növekedés nem jár az egyensúlyi folyamatok megbomlásával. A Pénzügyminisztérium továbbra is erős konjunktúrával számol, a bizalmi és egyéb gazdasági mutatók kiugróan magas szintje is alátámasztja a pozitív várakozásokat.
(Pénzügyminisztérium)
