Az első félév során 2 548 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amely az 1995 óta rendelkezésre álló első félévekre vonatkozó adatok alapján rekord összegnek számít. A kormány a beruházások további bővülésével számol mind a vállalatok, a lakosság és a közszféra körében.
A kiadott építési engedélyek magas száma alapján a lakásépítések is várhatóan tovább emelkednek. Végül a közszférát illetően mind a hazai, mind az EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések is egyre nagyobb ütemben fognak megvalósulni. A vállalati beruházások folytatódó növekedését vetíti előre a már bejelentett nagy volumenű fejlesztések mellett a tavaly novemberben megkötött hat évre szóló adó- és bérmegállapodás keretében 2017-től 9 százalékra csökkentett társasági adókulcs beruházásösztönző hatása.
A beruházási aktivitás megugrásában a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztései mellett az új uniós forrásokhoz kapcsolódó fejlesztések felfutása is szerepet játszott. A beruházások lendületét mutatja, hogy az idei első negyedévhez képest is nagymértékű, 6,3%-os növekedést regisztráltak a második negyedévben.
A beruházások bővüléséből szinte a teljes nemzetgazdasági kivette a részét, a 19 ágazat közül 17-ben dinamikus beruházás-növekedés volt a második negyedévben. A beinduló infrastrukturális fejlesztéseknek és a felfutó lakásépítéseknek köszönhetően 33%-kal bővültek az építési beruházások a második negyedévben. Három hónap alatt közel 3 ezer lakás épült az országban, amely 46%-os bővülést jelent éves összehasonlításban.
Különösen kedvező, hogy a hogy a feldolgozóiparon belül a legnagyobb mértében a járműgyártásban és az elektronikai iparban bővültek a fejlesztések a második negyedévben, amelyben szerepet játszhatott az elmúlt időszakban bejelentett új projektek fokozatos felfutása is. Emellett jelentősen emelkedett a gyógyszer-, élelmiszer-, villamos-, valamint a textilipar beruházási teljesítménye.
A nagyvállalatok tekintetében a már bejelentett nagy volumenű – főleg az autóipart és a beszállítói hálózatot érintő – fejlesztés fokozatos felfutása várható. Ezek több mint 1400 milliárd forint értékű fejlesztést jelentenek az elkövetkező időszakra és összértékük nagyságrendileg az éves GDP 4%-át teszi ki. A kis- és középvállalkozások beruházási aktivitását pedig az alacsony hozamkörnyezet és a kedvező üzleti klíma mellett a gazdaságfejlesztésre becsatornázott uniós források felgyorsított felhasználása is támogatja.
Tovább erősíti Magyarország tőkevonzó-képességét, hogy 2017-től a társasági adókulcs 9%-ra csökkent. A magyar 9%-os társasági adókulcs a legalacsonyabb az EU-ban, ösztönözve mind az újonnan érkező cégek beruházási döntéseit, mind a már országba települt vállalatok tervezett kapacitásbővítéseit.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
