Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az Informatika a Társadalomért Egyesület csütörtöki balatonfüredi konferenciáján elmondta: a cél az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát érje el az infokommunikációs szektorban kutatásra és fejlesztésre fordított összeg, az ipari termelés GDP-hez hozzáadott értékét pedig 30 százalék fölé szeretnék emelni a jelenlegi 23 százalékról - mondta.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jövő fontos feladata a szakemberképzés valamint a vállalkozások digitális eszközökkel való ellátásának ösztönzése.
2010-től több mint 1100 céget támogatott a kormány, az uniós forrásokból pedig a jövőben több mint 8 ezer cég kap majd segítséget - mondta.
Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a konferencia szünetében az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a konferencia létjogosultságát az adja, hogy a digitális transzformáció korszakába léptünk, ami azt jelenti, hogy az informatika minden ágazatot, a gazdasági és társadalmi élet folyamatait is teljes mértékben áthatja.
Az egyesület elképzeléseiről szólva kiemelte, hogy a közoktatás minden évfolyamán szeretnék kötelezővé tenni az informatika oktatását, a pedagógusoknak továbbképzési lehetőséget biztosítani, ennek érdekében az egyesület aktív munkacsoportjai folyamatosan egyeztetnek a kormányzattal.
Az infokommunikációs szektor jövője meghatározó az egész gazdaság szempontjából, hiszen a magyar exportbevétel jelentős hányadát adja, a foglalkoztatottak számát tekintve pedig dobogós helyen áll az Európai Unión belül - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Szabó László azt mondta, hogy a magyar infokommunikációs szektor a GDP 7 százalékát, és az export mintegy 20 százalékát adja, a foglalkoztatottak száma pedig 300 és 400 ezer fő között mozog az ágazatban, ami európai uniós viszonylatban a harmadik helyet jelenti. Hozzátette: a jelek szerint 3-5 év alatt meg fog duplázódni az exportbevétel, és 10-15 ezer új munkahely teremtődik a szektorban.
Szabó László hangsúlyozta: a kormányzat kiemelten kezeli a magyar kis- és középvállalatok támogatását, ebben pedig fontos szereplő a Magyar Kereskedőház. Az, hogy az Eximbank az állam tulajdonában van, jelentősen felgyorsítja azt a folyamatot, amelynek eredményeként a kormányzat valós pénzügyi segítséget nyújthat a magyar vállalkozásoknak - szögezte le.
Szabó László szerint Magyarország jó példája annak, hogy növekedhet úgy a gazdaság, hogy az unió fiskális elvárásainak betartása mellett még a foglalkoztatás is javuljon.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta, hogy Európa számos kihívással küzd, mind gazdasági, mind infokommunikációs téren. Világviszonylatban az európai cégek nem állnak jól, ezt a kihívást az Európai Uniónak kezelnie kell - szögezte le a vezérigazgató.
A megoldást a cégek konszolidációja jelentené és a tőkefelhalmozás, amely vonzza az innovációt és a további befektetéseket, valamint szükség lenne az egyensúly helyreállítására az állami- és a magánszektor között - jelentette ki.
A Digitális Magyarország Programnak már ígéretes eredményei mutatkoznak, fontos azonban, hogy minél több uniós forrást lehívjon a szektor és emellett a kormányzati támogatást is igénybe tudja venni - fűzte hozzá.
(MTI,NGM)
