A 2017 szeptemberében elindított Irinyi II. Kockázati Tőkealap az első olyan tőkeprogram hazánkban, amely célként tűzte ki a magyar kis- és középvállalkozások Ipar 4.0-s fejlesztéseinek finanszírozását – tájékoztatott Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. Hozzátette: az új tőkealap hiánypótló megoldás a hazai ipari cégek felzárkóztatására.

Az államtitkár emlékeztetett: a korábbi ipari forradalmakra utaló párhuzammal – Németországból induló szóhasználatot követve – az ipar napjainkban folyó digitális átalakulását Ipar 4.0-nak nevezték el. Ami a jövőképet illeti: egyértelműen a fejlett ipari államokhoz felzárkózó, az új technológiák adta lehetőségekkel élni tudó, és a világgazdaság rendszeréhez kapcsolódó Magyarország elérése a célunk. Új típusú szemlélet és újfajta eszközök igénybevétele elengedhetetlen a világszintű folyamatok és kihívások követéséhez, mindehhez magasan képzett munkavállalókra, magas hozzáadott értéket előállítani képes vállalkozásokra van szükséges, és ehhez alakítjuk az eszközöket az iparfejlesztés, a digitalizáció és a szakképzés területén is.

A közép-magyarországi ipari cégek együttesen 8 milliárd forint értékben igényelhetnek tőkeforrást a tőkealaptól olyan beruházásokhoz, amelyek elősegítik a termelésük digitalizálását, kiberfizikai rendszerek felállítását és üzemeltetését, illetve a gyártási folyamataik hatékonyságának növelését. A tőkealap célja, hogy olyan hazai beszállító kkv-kat állítson növekedési pályára, amelyek képesek lesznek kielégíteni a negyedik ipari forradalom keltette új és megváltozott igényeket – ismertette az államtitkár.

Az új tőkealap célja, hogy tőkebefektetésein keresztül hosszú távon erősítse a magyar kkv-szektor versenyképességét, illetve hogy a hazai iparfejlesztést a magas hozzáadott értékű tevékenységek és a termelőfolyamatok hatékonyságának növelése irányába mozdítsa el.

Rákossy Balázs hangsúlyozta: azok a vállalkozások, amelyek nem állnak át a modern technológiai megoldások alkalmazására, globális és regionális szinten is versenyhátrányba kerülnek. Annak érdekében, hogy a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező iparágak hazai beszállító cégei bekapcsolódhassanak az információs technológiákra és a digitalizációra épülő negyedik ipari forradalomba, illetve hozzájáruljanak a németországi példára megalkotott Ipar 4.0 projekt gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításához, jelentős anyagi forrásokra van szükségük. A kormány a tőkebevonásban gondolkodó vagy azt az egyetlen forrásszerzési lehetőségnek látó cégek számára kíván hiánypótló megoldást kínálni az Irinyi Tőkealappal.

Az Ipar 4.0-s fejlesztéseket végrehajtó cégek már rövid távon is csökkenteni tudják a termelési és logisztikai folyamatokhoz szükséges időt, képesek javítani eszközeik kihasználtságát, növelni tudják termékeik minőségét, és könnyebben képesek reagálni a digitális világban mozgó megrendelők keresleti elvárásaira. Az ügyfelektől beérkező, valamint a termelési és logisztikai folyamatok során képződő adatok sokkal pontosabb és szélesebb körű gyűjtése és elemzése révén az ügyfélkiszolgálás is személyre szabottabbá válhat, az ügyfélkapcsolatok erősíthetők. Mindezek fényében a digitális vállalkozások jelentős mértékű közép- és hosszú távú költségcsökkentéssel és bevétel-növekedéssel számolhatnak.

Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök–vezérigazgatója kiemelte: A nemzetközi ipari trendek, valamint a nagyvállalatok igényeinek drasztikus változása lépéskényszerbe hozta a hazai beszállító cégeket is. Amellett, hogy a felzárkózáshoz és a digitális megoldások implementálásához meg kell szerezniük a szükséges tudást és tapasztalatot, sokuk számára a tőkeforrásokhoz való hozzájutás is kihívást jelent. Célul tűztük ki, hogy a rendelkezésünkre álló tőkéből minél több ígéretes magyar ipari kkv-nak lehetőséget adunk fejlesztéseik finanszírozására. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a tőkebefektetések révén a vállalkozások olyan stratégiai és operatív változásokat képesek elindítani, amelyek hosszú távon is meg tudják határozni növekedési képességüket, illetve beszállítói pozíciójukat.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)