A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében csütörtöktől elérhető az „Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program kkv-knak” című kiemelt projekt felhívás, valamint a hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó kiemelt projekt felhívás.
Az összesen 11 milliárd keretösszegű két konstrukció a 2014-2020 közötti időszak infokommunikációs fejlesztési programja, a Digitális Magyarország részeként jelent meg, amelynek során a kormány olyan léptékű fejlesztéseket hajt végre, amelyre korábban hazánk történetében nem volt példa - mondta Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár pénteken az MTI-nek.
Az Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program kkv-knak című kiemelt projekt felhívás, valamint a hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó kiemelt projekt felhívás kerete összesen 11 milliárd forint - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
A kkv-kat segítő konstrukció az elektronikus gazdasághoz történő csatlakozás növelését tűzi ki célul, a felhívás keretösszege 2 milliárd forint a következő két évben.
A konstrukció révén a hazai kkv-k motivációs és képzettségi akadályai csökkennek, így képesek lesznek lépést tartani a kor technikai elvárásaival, tovább nő a versenyképességük, piacon maradási esélyük, valamint erősödik munkahelyteremtő- és megtartó képességük - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a most megjelent kiemelt projekt segítségével a kormány két év alatt közvetetten 3000 kedvezményezettet kíván elérni.
A hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó kiemelt projekt felhívásról Rákossy Balázs elmondta: olyan infokommunikációs fejlesztési programról van szó a Digitális Magyarország keretében, amilyen léptékű fejlesztésekre Magyarországon még nem volt példa. A mintegy 9 milliárd forint keretösszegű pályázat eredményeképpen százezer állampolgár csatlakozhat a digitálisan írástudók táborához.
Az államtitkár hangsúlyozta az IKT-iparágra a kormány nem csupán a nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontjaként tekint, hanem olyan eszközrendszerként, amely képes elősegíteni, hogy állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek.
A 2014. évi statisztikai adatok szerint jelenleg a 15 éven felüli magyar lakosság 40,6%-a nem használ számítógépet, és 40,4%-a nem használ internetet. A digitális készségekkel nem rendelkezők 84%-a 45 évesnél idősebb, 52%-a legfeljebb általános iskolai végzettségű, közülük sokan a kevésbé fejlett régiókban élnek. Nagy kihívás elé állítja a társadalmat, hogy az újonnan létrejövő munkahelyek jelentős többségében már napjainkban is kötelezően elvárt az IKT-eszközök készségszintű használata.
Kiemelte azt is, hogy az újonnan létrejövő munkahelyek jelentős többségében már kötelezően elvárt az infokommunikációs eszközök készségszintű használata, a munkavállalók elhelyezkedési esélyeit tehát alapvetően befolyásolja, hogy vannak-e megfelelő infokommunikációs ismereteik.
A meghirdetett konstrukció alapvető célja az egyik legfontosabb munkaerő-piaci követelmény, a digitális alapkészségek fejlesztése.
A felnőttképzési program egyebek mellett segíti a résztvevők digitális szemléletformálását és írástudásának növelését, ösztönzi a közösségi internetszolgáltató helyek használatát, valamint az e-közigazgatás és az e-közszolgáltatások igénybevételét.
Rákossy Balázs felidézte, a Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely négy pillér mentén – digitális infrastruktúra, digitális közösség és gazdaság, digitális állam, digitális készségek – a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével nő az állampolgárok egyéni életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is.
(MTI, NGM)
