A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította 2012-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködésével létrejövő Bionikai Innovációs Központ létesítését, amelynek alapkövét Erdő Péter bíboros, Rákossy Balázs államtitkár és Kocsis Máté polgármester helyezte el.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára beszédében Szent-Györgyi Albert biokémikus szavait idézte, aki szerint „olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája”. Ha pedig ez így van - folytatta -, akkor változniuk kell az iskoláknak, hiszen „ezt követeli a kor, amelyben élünk”, a kor, amely a felnövekvő nemzedékek elé olyan új kihívásokat állít, amelyekre akár csak egy évtizeddel ezelőtt sem gondolhatott senki. Hozzátette, ahhoz, hogy az új nemzedék szembenézhessen ezekkel a kihívásokkal, ma kell jól átgondolt, felelős döntéseket hozni. „Meggyőződésem, hogy ennek a központnak a létrehozása ilyen döntés volt, mivel kifejezi, hogy a kutatás-fejlesztést és az innovációt a jövőbe való és hosszabb távon kifizetődő beruházásnak tekintjük” – fogalmazott Rákossy Balázs.
Az alapkövet megáldó Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a PPKE nagykancellárja ünnepi beszédében hangsúlyozta: az oktatáson túl minden igazi egyetemnek - így minden katolikus egyetemnek is - sajátos küldetése a kutatás. A biológia és az informatika szerves kapcsolatáról és jövőbe mutató együttműködéséről beszélve pedig különösen világos, hogy ez a küldetés a teljes valóság kutatása - tette hozzá. A bíboros Szent II. János Pál pápa katolikus egyetemekről szóló apostoli rendelkezésére hivatkozva beszélt arról, a katolikus egyetem „becsületbeli dolga és kötelessége, hogy fenntartások nélkül az igazság ügyének szentelje magát”, egyszerre szolgálva ezzel az ember méltóságát és az egyház ügyét. „Anélkül, hogy mellőzné a gyakorlati ismeretek megszerzését, a katolikus egyetem azzal tűnik ki, hogy szabadon kutatja a természet, az ember és az Isten teljes igazságát” - tette hozzá.
Erdő Péter azt mondta, az anyag, az élet és az ember titkának egyre mélyebb megismerése új horizontokat nyitott meg a kutatók számára, egyben felvillantotta annak lehetőségét is, hogy az egyetemek közötti együttműködés révén olyan kutatás valósulhasson meg, amely valóban a nemzetközi élvonalba tartozik. Emlékeztetett arra is, hogy ennek az együttműködésnek a 2014-ben elhunyt Roska Tamás, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja volt az egyik legelkötelezettebb kezdeményezője.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), Józsefváros polgármestere az ünnepségen kiemelte, hogy bár kevesen tudják, Budapesten a legtöbb egyetem és főiskolai kar a VIII. kerületben található, így több mint 30 ezer diák látogatja nap mint nap a kerületben működő 14 felsőoktatási intézményt. A katolikus egyetemmel pedig különösen szoros a kerület együttműködése, hiszen annak jogi, informatikai kara és bölcsészettudományi karának egy része is ebben a kerületben van. Ezt az együttműködést erősíti tovább, hogy a BIK is Józsefvárosban épül fel.
A városrész a századelőn is Budapest tudományos-szellemi, közéleti és oktatási központja volt, a jelenkori törekvések pedig ismét Budapest egyik meghatározó tudományos, oktatási, szellemi központjává tehetik ezt a városrészt - hangsúlyozta a polgármester, a folyamat kiemelt állomásának nevezve a Bionikai Innovációs Központ alapkövének elhelyezését. Úgy fogalmazott: Józsefváros büszke a múltból hozott örökségre és hálás a kapott lehetőségekért, a város vezetői ugyanakkor tudják azt is, hogy ezek a lehetőségek feladatot is rónak rájuk. Jó gazdáik kell, hogy legyenek a kerületben működő intézményeknek: folytatniuk kell a környezetük megújítását, az újjáépítést és a felsőoktatási intézményekkel való partneri együttműködést - mondta Kocsis Máté.
Az ünnepségen csendes hálaadással megemlékeztek a BIK létrehozását kezdeményező és 2014 áprilisáig a projekt szakmai irányítását vezető Roska Tamás akadémikusról.
A BIK létrehozására a kormány ötmilliárd forint támogatást biztosít a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból. A tervek szerint a hétszintes épületben több mint 5000 négyzetméter hasznos alapterületű kutatási és innovációs központot alakítanak ki. Az 21. század kívánalmainak megfelelő kutatólaborok és kiszolgáló helyiségek mellett abban helyet kapnak a tudományos eredmények bemutatásához nélkülözhetetlen konferenciatermek, valamint irodák, étterem és egyéb közösségi helyiségek is, mint például egy zöldterasz.
(Nemzetgazdasági Minisztérium/MTI)
