Kasó Attila miniszteri biztos is részt vett azon a 2016. június 16-i konferencián és kerekasztal-beszélgetésen, ami az ásványi anyagok mezőgazdasági célú felhasználási lehetőségeit vizsgálta. A miniszteri biztos a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei előtt a bányászati fejlesztésekről tartott előadást.
A konferencia célja a szakmában érdekelt vállalkozók, intézmények, és érdekeltek közötti párbeszéd megindításán túl egy olyan klaszter létrehozása, ahol sokszínű véleménycserére nyílik lehetőség az ásványi anyagok mezőgazdasági célú hasznosításán túl a támogatási formák és pályázati lehetőségek terén.
A magyar lakosság megbízható mezőgazdasági termékekkel való ellátása nemcsak élelmiszerbiztonsági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is, amiben kulcsszerepe van a jó minőségű talajnak. Ennek a talajerőnek a pótlása a jövő egyik legfontosabb feladata, hogy a magyar élelmiszerek minőségükkel megtarthassák versenyképességüket, és egészséges termékekként, egyre nagyobb mértékben jelenjenek meg a belföldi piacokon is. Az ásványi nyersanyagok felhasználásának növelése illeszkedik a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc Biztonsági Stratégiához.
A bányászat befolyásolja a mezőgazdasági termelési körülményeket. Magyarország a mezőgazdaság igényeihez képest szinte korlátlan erőforrásokkal rendelkezik nem-fémes ásványi nyersanyagokból, amelyek fizikai és kémiai adottságaiknak köszönhetően kiválóan alkalmasak a termőföldek talajjavítására. A rendezvényen elhangzott: a hazai ásványi nyersanyagok javíthatják a magyar föld termelékenységét, emellett a vegyszermentes növénytermesztésre is figyelmet kell fordítani.
Magyarországon a kitermelésre alkalmas nyersanyagok közül a mészkő és a dolomit fordul elő legnagyobb arányban, amelyek mezőgazdasági hasznosításával növelhető az elsavasodott talajok mész- és magnéziumtartalma. A hazai termőföldekre évente 1 - 1,5 millió tonna mészkő- és dolomitőrlemény, illetve murva lenne szükséges, azonban ennek csak töredékét hasznosítják. A karbontartalom utánpótlására a széntartalmú meddőanyagok is alkalmasak a termőföld minőségének javítására. Javaslatként felmerült, hogy vidékfejlesztési támogatásokkal lehetne segíteni a talajok meszezését, ami keresletnövekedést eredményezne.
A hazai bányászat a mezőgazdaság bármilyen ásványi keverék-igényét ki tudja elégíteni, bármilyen fém- ritkafém- nyomelem-tartalmú talajerő-javító anyagot tud biztosítani. A jövőben a mezőgazdaság folyamatosan felhasználhatja a bányászat fő- és melléktermékeit talajjavításra és talajerő-utánpótlásra, így biztosítva a magyar termékek egyedülálló minőségét.
A szénfeldolgozásnál keletkező hulladékhő szintén felhasználható az intenzív, melegházas növénytermesztésnél, de akár állattartó telepek, vagy halastavak fűtésére is gazdaságos lehet. A geotermikus energiatermelés jelentős része hőenergia formájában jelentkezik, amely szintén hasznosítható a mezőgazdasági termelés számos területén.
Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében megkerülhetetlen feladat a légkör, a természetes vizek, a termőföldek és az egész élővilág védelme, amelyben kiemelt szerepe van az ökológiai gazdálkodásnak.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)
