Jelentős terhet róna a tagállamokra a 2030-as európai energiahatékonysági cél 3 százalékos emelése, ezért Magyarország azt nem támogatja – mondta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az Energia Tanács informális találkozóján a máltai Vallettában, 2017. május 18-án.
Aradszki András hangsúlyozta, Magyarország nem ért egyet az irányelv tervezett módosításával, amely – az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseire alapozva – 27-ről 30 százalékra emelné a 2030-as európai energiahatékonysági célértéket. Az államtitkár a jelenlegi célérték későbbi felülvizsgálatát javasolta, tekintettel arra, hogy a korai módosítás jelentős, be nem tervezett többletköltséget róna a tagállamokra. Lényeges szempontnak nevezte, hogy hiányzik az új energiahatékonysági szakpolitikák eredményességének elemzése is. Csak a jó gyakorlatok összegzésével és a tudásmegosztással lehet és indokolt továbblépni – fejtette ki. Emlékeztetett, hogy az üvegházhatású-gázok 2030-ig elérendő 40 százalékos kibocsátás-csökkentési céljának teljesülése önmagában számottevő energiahatékonyság-javulást von maga után, és ezzel együtt előrehaladást igényel a megújuló energiák alkalmazásában is.
Nagy kihívást jelent a tagállamoknak az irányelv-tervezet másik rendelkezése is, ami legalább évi 1,5 százalékos energiahatékonyság-növelést írna elő a végső felhasználóknál – hívta fel a figyelmet Aradszki András. A közösségi célok eléréséhez a tagállamok számára nélkülözhetetlen a további pénzügyi támogatások megléte.
Magyarország ugyanakkor támogatja az elnökség 1,4 százalékos energiamegtakarítási kötelezettségre irányuló kompromisszumos javaslatát, amely megfelelő rugalmasságot biztosítana a tagállamoknak az energiahatékonysági céljaik meghatározásához.
A találkozón a tagállamok az energiahatékonyságról szóló irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot vitatták meg, amely a tavaly novemberben közzétett, „Tiszta energiát minden európainak” jogszabálycsomag részét képezi. A V4 tagállamok a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az energiahatékonyság fokozásában továbbra is csak nem kötelező uniós célérték lehet támogatható, emellett megfelelő kereteket és lehetőséget kell biztosítani a kapcsolódó nemzeti programok eredményes megvalósításához.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)