Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésében Magyarországnak olyan eszközei vannak, amelyek figyelembe veszik azt, hogy nem kockáztatható sem a fogyasztók ellátásának biztonsága, sem a dekarbonizációs célok elérése – mondta dr. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a Hungarian Energy Investors Forum 2017 konferencián március 9-én, Budapesten.

Az államtitkár nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy a Párizsi megállapodás globális célkitűzésének megvalósítása mellett Európa abba az irányba halad, hogy 2050-re szénmentessé váljon energiatermelése. Ehhez igazodnak a magyar kormányzat energiapolitikai intézkedései is – tette hozzá.

Aradszki András kiemelte, hazánk áramfogyasztási szükségleteit akkor sem lehetne kizárólag időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból fedezni, ha a jelenlegi megújulós erőművi kapacitásunkat megtöbbszöröznénk. Példaként említette Németországot, ahol az erőművi beépített összteljesítmény 46%-át adó a szél- és naperőművek a teljes áramtermelésnek csak mintegy egyötödét képesek biztosítani. A hektikus megújuló áramtermelés következtében pedig nem csupán megnőtt a német gáz- és szénerőművek kihasználtsága, valamint a környező országoktól származó (sok esetben nukleáris alapú) import, de tavaly 1%-kal emelkedett Németország szén-dioxid-kibocsátása is. A fenntartható villamosenergia-ellátás érdekében Magyarország azon EU-s tagállamok közé tartozik, amelyek a megújuló energiaforrások mellett az atomenergiára is támaszkodnak. A Paksi Atomerőmű kapacitásfejlesztésével és a Paks II. projekt előrehaladásával az ország ellátásbiztonsága tovább erősíthető. A fosszilis üzemanyagok kora még messze nem áldozott le – idézte fel az államtitkár a Nemzetközi Energiaügynökség globális energiapiacra vonatkozó megállapítását, mellyel összhangban a villamosenergia-ellátásbiztonságot leginkább garantáló hazai energiamix összetételében nem csupán a szénnek (és lignitnek), hanem a fosszilis energiahordozóknak is fontos szerep jut. A magyar villamosenergia-hálózat kiváló összeköttetésekkel bír a szomszédos országokkal, határkeresztező kapacitásaink már napjainkban is jelentősen meghaladják a 2030-ig kitűzött 15%-os uniós célértéket. A regionális együttműködések híve Magyarország, ugyanakkor nem támogatjuk a Regionális Operációs Központok túlzott jogokkal történő felruházását, melyet az Európai Bizottság a Tiszta energiát minden európainak című jogszabálycsomagjával javasolt.

Az ország villamosenergia-termelésének karbonsemleges pályára állítása hatékonyan támogatja a közlekedés fokozatos szén-dioxid-mentesítését is. A hazai közlekedés elektrifikációja jó irány, melyhez kötődően feladatunk a - Jedlik Ányos Terv előrehaladásával párhuzamosan - a Paks II. megépülése. A közlekedésben 2050-ig elérendő 60%-os károsanyag-kibocsátási célérték elérése tekintetében hazai szinten a földgáz (sűrített és cseppfolyósított földgáz, valamint biometán) és a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) mint alternatív üzemanyagok fokozottabb elterjedésére nyílik lehetőség a jövőben, a már rendelkezésre álló és még szükséges töltőkapacitások létesítésével.

Aradszki András a földgázellátás biztonságára kitérve elmondta, hogy az Európai Unió által támogatott közös érdekű projektek megépülésével különféle földgázforrások (Lengyelországból és Horvátországból érkező cseppfolyós földgáz, akár egyiptomi és izraeli mezőkről származó nyersanyag) válnak elérhetővé számunkra. Bár egyelőre csökkenő tendencia jellemzi, mégis energetikai függetlenedésünk fontos eszköze a hazai szénhidrogének kutatása és kitermelése – hangsúlyozta az államtitkár. A sikeres bányászati koncessziók eredményeként már 24 (szénhidrogénes és geotermikus) szerződést kötött a minisztérium a nyertes pályázókkal.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály)