Történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi eredményt értek el a világ országai az Egyesült Nemzetek Szervezetének Éghajlatváltozási Keretegyezménye Részes Felei 21. konferenciáján, 2015. december 12-én, Párizsban. Az elfogadott megállapodás megfelelő keretet biztosít a klímapolitika 2020 utáni kezeléséhez és a magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is.
A dokumentum jogi kötőerővel rendelkezik, amely biztosítja, hogy minden Részes Fél betartsa vállalásait a közös éghajlatvédelmi cél elérése érdekében. A megállapodás legitimációját erősíti, hogy kettős hatályba lépési feltételhez kötött: legalább 55 Részes Félnek kell ratifikálnia, akik összesen a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelősek.
Az Európai Unió nem maradt egyedül kibocsátás-csökkentési vállalásával, eddig 185 nemzeti vállalást nyújtottak be. A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával ellentétben ezúttal minden ország részt vesz a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az államok a közös erőfeszítések melletti elkötelezettségüket 2016. április 22-étől aláírásukkal is megerősíthetnek New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén.
A megállapodás egyik legfontosabb vívmánya, hogy a fejlett és fejlődő államok kérései között egyensúlyozva elismeri a közös, de eltérő felelősség és a méltányosság elvét, figyelembe veszi az egyes államok különböző kapacitásait és körülményeit. A jogi dokumentum kapcsolatot teremt a fenntartható fejlődéssel és az emberi jogokkal is.
A fő cél elérése, az átlaghőmérséklet emelkedésének 2 C° alatt való tartása érdekében a felek kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseket tesznek, az alkalmazkodást nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is kezelik. A megállapodás ösztönzi minden ország részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban az államiak mellett vállalati és civil forrásokból is.
A megállapodás értelmében a fejlődő országok támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához, az anyagi hozzájáruláson túl technológiatranszfer és kapacitásépítés formájában is. A megállapodás kialakította a vállalások ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat, a benne foglaltak alapján a Részes Felek rendszeres találkozókon értékelik majd az elért előrehaladást.
A konferencia ideje alatt Magyarország 2 milliárd forint felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik 1 milliárdot bilaterális és egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel.
Magyarország a legmagasabb szinten képviseltette magát a konferencián, a találkozó nyitónapján Áder János köztársasági elnök szólt a plénumhoz. A delegáció szakmai vezetője, Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a közép-európai régióból elsőként írt alá kétoldalú megállapodást a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézettel, megalapozva az új megállapodás végrehajtását célzó nemzetközi együttműködést. Egy éves időtartamra szólóan magyar jelöltet választottak a Keretegyezmény Tudományos és Technikai állandó Segédtestületének (SBSTA) alelnöki pozíciójára.
A Részes Felek következő találkozóját 2016-ban, a marokkói Marrakeshben rendezik majd meg, ahol az országok további döntéseket hoznak a megállapodás megvalósításának még nyitott kérdéseiben.
(NFM)
