Magyarország energiapolitikai céljai és a Nemzeti Energiastratégia eszközrendszere stabil keretet nyújtanak a globális energiapiaci átalakulásoknak való megfeleléshez – mondta Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) évente megjelenő kiadványának magyarországi bemutatóján, a Budapest Energy Summit kétnapos konferencián, 2016. december 5-én.
A World Energy Outlook 2016 c. kötet (WEO2016) rámutat arra, hogy a következő időszak legfontosabb kihívása az energiabiztonság fokozása lesz. A magyar kormány eddig is fontos lépéseket tett az alternatív energiabeszerzési útvonalak kiépítésére és a források megteremtésére – emelte ki Kádár Andrea.
A gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság figyelembevételével a hazai energiapolitika fókuszában a biztonságos energiaellátás áll. A földgázimport változatossá tételében a cseppfolyós földgáz (LNG) is hatékony eszköz lehet a közeljövőben, amennyiben a szállítást biztosító infrastruktúra kiépül a kontinens közép- és dél-keleti országaiban is.
A helyettes államtitkár megerősítette: a magyar kormányzat a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás részes feleként aktív résztvevője kíván lenni a dekarbonizáló törekvéseknek. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az elmúlt nyarakra jellemző hőmérsékleti csúcsok következtében hazánkban is számottevően nőtt a villamosenergia-igény.
A fogyasztási szokások átalakulása előtérbe helyezte a tudatos energiafogyasztásra való nevelés jelentőségét, a célzott szemléletformálást, és ehhez kötődően a fűtési-hűtési rendszerek fejlesztését, az épületek nagyobb hatásfokú szigetelését. Kádár Andrea fontosnak nevezte, hogy a magyar villamosenergia-rendszer megfelelő összeköttetésekkel rendelkezik a szomszédos országokkal, emellett az ország rendelkezésre álló erőművi teljesítőképessége import nélkül is biztonságosan képes fedezni a legnagyobb havi hazai szükségleteket is.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés legfontosabb hazai eszközei a nukleáris energia és a földgáz – mondta a helyettes államtitkár. Kiemelte: az ország szinte karbonmentesen és gazdaságosan működő atomerőműve a hazai villamosenergia-rendszer alaperőműve, amely egyszerre szolgálja az ellátásbiztonság erősítését, a környezet- és klímavédelmi célkitűzések elérését, az ország gazdasági versenyképességének fenntartását.
A földgáztüzelésű erőművek pedig tartalék kapacitásként a rendszer biztonságos üzemeltetését garantálják az egyre növekvő megújuló energiatermelés kiszabályozásával. Hozzátette, mindezek mellett a klímapolitikai célok elérését a megújuló energiaforrások fokozottabb hasznosítása és a közlekedés villamosítása is elősegíti. A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a hazai energiapolitika ezért támogatni kívánja a tiszta energiákra alapozott közlekedési rendszer megvalósítását és a Jedlik Ányos Tervben nevesített elektromobilitási célokat.
Az időjárásfüggő energiaforrások növekvő alkalmazása elengedhetetlenné teszi a műszaki-technikai fejlesztéseket és a szabályozási kérdések tisztázását – hívta fel a figyelmet Kádár Andrea. Az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiatárolási technológiák kutatás-fejlesztésére annak érdekében, hogy az ingadozó termeléssel előállított villamos energia hosszabb időszakra is rendelkezésre álljon a jövőben. Hozzáfűzte: Magyarország jól halad a megújuló energiaforrásoknak a bruttó végső energiafelhasználáson belüli 14,65%-os részaránya 2020-ig vállalt céljának teljesítésében.
A Nemzetközi Energia Ügynökség WEO2016 kiadványát Varró László, az IEA vezető közgazdásza ismertette az eseményen megjelent közönséggel. A globális energiapiaccal kapcsolatos megállapításokat és előrejelzéseket tartalmazó kötet megjelenéséről szóló IEA-közlemény a http://www.iea.org/newsroom/news/2016/november/world-energy-outlook-2016.html linken érhető el.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)
