A világ legkiválóbb éghajlatkutatóit tömörítő, az ENSZ által 1988-ban létrehozott, 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2015. október 5-e és 8-a között tartotta tisztújító közgyűlését a horvátországi Dubrovnikban.

Magyarország sikerrel jelölte az üvegházhatású-gázok kibocsátásainak csökkentését vizsgáló III. Munkacsoport (WGIII) alelnöki pozíciójára Ürge-Vorsatz Dianát, a Közép-európai Egyetem intézetvezető professzorát.

Megválasztása a magyar éghajlatkutatásnak és az IPCC-ben eddig tevékenykedő magyar szakemberek munkásságának az elismerését is jelenti. Ürge-Vorsatz Dianának köszönhetően a magyar kutatók által fontosnak ítélt éghajlatkutatási irányvonalak (a regionális előrejelzések szerepének erősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás fontosságának előtérbe helyezése) is jobban érvényesülhetnek a soron következő Hatodik Értékelő Jelentés (AR6) elkészítésének folyamatában. A testületben – a kormányzat részvétele mellett – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakpolitikai támogatásával képviseli Magyarországot tudományos szinten Ürge-Vorsatz Diana a következő globális éghajlatváltozást értékelő jelentés elfogadásáig.

Hazánk ezelőtt sohasem töltött be vezetői pozíciót az IPCC 34 fős irányító testületében, az úgynevezett „bureau”-ban. A magyar jelenlétnek köszönhetően lehetővé válik, hogy Magyarország és a szélesebb értelemben vett régió meghatározó szerepet játsszon az IPCC kutatási irányainak kijelölésében. További hazai kutatók bevonásával pedig világszinten megismerhetőek lehetnek a klímaváltozás Kárpát-medencében előforduló káros hatásai.

Az idén tavasszal távozó, az előző két ciklusban az elnöki széket elfoglaló indiai R. K. Pachauri helyére a dél-koreai Hoesung Lee professzort választották meg, a három alelnöki posztot az USA (Ko Barrett), Brazília (Thelma Krug) és Mali (Youba Sokona) által jelölt kutatók töltik be, a várhatóan 2022-ig tartó ún. értékelő ciklus végéig.

Az IPCC munkája fontos hivatkozási alapot nyújt a nemzetközi klímatárgyalásokhoz, azok tudományos alapjául szolgál. A világ 195 országa által aláírt ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és idén decemberében, Párizsban elfogadni tervezett új, globális klímaegyezmény is az IPCC előrejelzéseit veszi alapul. A fő nemzetközi célt – miszerint a globális átlaghőmérséklet-emelkedést az iparosodási szinthez képest 2 °C alatt kell tartani, annak érdekében, hogy elkerüljük a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit – szintén az IPCC eredményei alapján határozták meg. A szervezet munkája az ún. értékelő jelentések összeállításában csúcsosodik ki, amelyek összegzik az éghajlatkutatás legfrissebb eredményeit és előrejelzéseit. A legutóbbi, Ötödik Értékelő Jelentés (AR5) 2014-ben készült el. A most megválasztott vezetés legfőbb feladata, hogy 2022-ig összeállítsa a Hatodik Értékelő Jelentést.

A magyar alelnök vezetőségbeli munkájának fő irányvonala a klímaváltozással kapcsolatos szempontok minél szélesebb kőrű figyelembe vétele, az alkalmazkodás és a kibocsátás-csökkentés kiegyensúlyozott kezelése lesz. Kiemelt törekvése, hogy a közép-kelet-európai országok, átmeneti gazdaságok és fejlődő országok felmelegedésből adódó speciális problémái és az arra kínált megoldások hangsúlyosabban szerepeljenek az IPCC munkájában.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)