Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a Párizsi Megállapodás belső ratifikációs eljárását, és 2016. október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában.

Hazánk ezzel a Párizsi Megállapodás teljes jogú tagjává vált. A Megállapodás Magyarország, Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia ratifikációs okmányainak letétbe helyezésével hatályba lépett, ezzel biztossá vált, hogy 2020 után meghatározó szerepet fog játszani az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben.

A klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el a Párizsi Megállapodást, amelynek fő célja a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartása. A Megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, ami minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik a megtett intézkedéseik eredményét. A Megállapodás hatálybalépésének két feltétele volt, amely biztosította, hogy a legnagyobb kibocsátók ne maradhassanak ki abból: legalább 55 országnak kellett letétbe helyeznie ratifikációs okmányát, amelyek a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelnek.

Az Országgyűlés 2016. május 24-én fogadta el a Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi L. törvényt, majd az erről szóló okiratot – az EU-val és a tagállamokkal koordináltan – letétbe helyezte az ENSZ-nél. Tekintettel arra, hogy a közelmúltban számos ország, köztük a két legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok és Kína is letétbe helyezte saját okmányait, az Európai Unió 2016. szeptember 30-i rendkívüli Környezetvédelmi Tanácsülésén úgy döntött, hogy letétbe helyezi ratifikációs okmányát. Ezáltal a Megállapodás hatálybalépésének mindkét feltétele teljesült; az EU és a hat tagállam csatlakozása után immár 72 ország részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.

Az egyezmény értelmében a Megállapodásban részt vevő országok Első Konferenciáját (CMA) a 2016. november 8-án kezdődő marrakesh-i klímacsúcson kell összehívni, ahol további részletszabályokról dönthetnek. Magyarország a letétbe helyezés eredményeként szavazati joggal vehet részt ezeken a tárgyalásokon. A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)